Szentiváni János / igylakunk.hu

Konkrét javaslatok a korszerű és megfizethető lakhatás biztosítására

2023.05.07. Írta:

„A rossz lakáskörülmények felszámolásának legfontosabb módja a meglévő épületek szakszerű felújítása, korszerűsítése, továbbá megfizethető, energiahatékony bérlakások biztosítása – ehhez nagyszabású állami programokra van szükség – olvasható a Habitat for Humanity Magyarország újonnan bemutatott Kitölteni a réseket című tanulmányában. A lakhatás megfizethetőbbé tételére a szervezet számos konkrét javaslatot is megfogalmazott.

„Több millió ember él ma Magyarországon lakhatási szegénységben, akik mind különböző jellegű és mértékű nehézségekkel küzdenek, míg elmondható, hogy jelenleg nagyon kevés célzott támogatást nyújt az állam a probléma kezelésére” – ezzel a felütéssel indítanak a tanulmány szerzői. A szervezet nemcsak elemzésében próbálja feltárni „a szociális lakásfelújítási programok (hiányzó) építőelemeit”, hanem aktívan dolgozik a lakhatási nehézségekkel küzdő emberek, családok valós támogatásán.

A tanulmány is rögzíti azt a régóta ismert tényt, hogy a magyar lakóépület-állomány európai szinten is nagyon rossz állapotban van, nagy része jelentős korszerűsítésre szorul. Még mindig több százezer háztartás él az országban (meleg) víz vagy fürdőszoba nélkül. A súlyosan leromlott lakások életveszélyes kockázatot is jelenthetnek, mint például a tetők, falak vagy kémények beomlása, az elektromos hálózat meghibásodása – írják.

Ezek az ingatlanok jellemzően az alacsony jövedelmű háztartások tulajdonai vagy bérleményei. A legtöbb lakóépület műszaki állagának javításához jelentős felújítási munkálatokra lenne szükség, a benne élőknek pedig nincs anyagi lehetőségük erre.

A tanulmány megállapítja azt is, hogy a jelenlegi helyzetben – megfelelő állami elkötelezettség és támogatások híján – az önkormányzatokra és civil szervezetekre hárul, hogy szűkös erőforrásaikhoz mérten közvetlen segítséget és szolgáltatásokat nyújtsanak a legsérülékenyebb csoportoknak.

A veszélyes helyzetek megelőzésére és a lakások állagának javítására, megóvására több hazai lakhatási szervezet dolgozott ki innovatív felújítási programokat, amelyeket különböző szociális és közösségi szolgáltatásokkal egészítenek ki – emeli ki a tanulmány. Állami források híján ezt a hiánypótló munkát a civil szervezetek (és az önkormányzatok is) európai uniós vagy egyéb nem-kormányzati források felhasználásával tudják végezni.

A Habitat for Humanity Magyarország több mint két és fél évtizede foglalkozik azzal, hogy felhívja a figyelmet a lakhatási problémákra, ezekre komplex szakpolitikai javaslatokat fogalmazzon meg, valamint mintaprogramok révén közvetlen segítséget is nyújtson lakhatási szegénységben érintett egyéneknek, családoknak, közösségeknek.

Lakhatási szegénység Magyarországon

A statisztikai adatok azt mutatják, hogy 2020-ban a legszegényebb jövedelmi ötöd összes kiadásainak 22 százalékát költötte lakásfenntartásra (beleértve a háztartási energiát is), ami azt is jelenti, hogy az élet egyéb területein kell visszafogni a kiadásokat, ez eladósodáshoz, végső esetben akár lakásvesztéshez, kilakoltatáshoz is vezethet. Ehhez hozzáadódnak még a hiteltartozások. Ráadásul éppen ezek a rétegek sokszor nem férnek hozzá a kedvezőbb (akár kamattámogatott) lakáshitelekhez, így gyakran a drágább, sok esetben változó kamatú személyi kölcsönöket veszik igénybe lakáskarbantartási- vagy korszerűsítési célokra, amelyek nagyban növelik az eladósodottság kockázatát.

Az energiaszegénység jelensége szorosan kapcsolódik a megfizethetőséghez, mivel a lakásfenntartási költségek legnagyobb részét – 2020-ban ezek 65 százalékát – az energiaköltségek teszik ki. A 2013-ban bevezetett rezsicsökkentés némileg javította a vezetékes energiaszolgáltatások megfizethetőségét, csökkentve a közüzemi díjhátralékokat felhalmozó háztartások számát. Ugyanakkor ez a könnyítés alig érintette a javarészt az alsó jövedelmi ötödbe tartozó, kizárólag szilárd tüzelést használó háztartásokat. Ráadásul a 2022 augusztus elsejétől bevezetett új átlagfogyasztási határ feletti tarifa, a legnagyobb költséget jelentő fűtés tekintetében, elsősorban a nagy alapterületű, rossz energiahatékonyságú családi házakra van hatással.

A felerősödött megfizethetőségi problémák miatt tovább romló a lakáskörülmények és az ezt érdemben mérsékelni tudó szakpolitikai intézkedések hiányában egyre többen kényszerülnek szubstandard (rossz minőségű, túlzsúfolt) lakásokba.

A magyar népesség 20 százaléka lakik olyan lakásban, ahol a tető beázik, nyirkosak és/vagy penészesek a falak, nyílászárók. A relatív szegénységi küszöb alatt élőknél ez az arány majdnem a kétszerese volt 2020-ban (38%), és a 18 éven aluliaknak körében pedig 25%.

A legrégebben épült, legrosszabb energetikai jellemzőkkel bíró épületekben lakik a szegénységben élő népesség túlnyomó része, főként az 1990-es évek előtt épült családi házakban. Sok háztartás kénytelen a legalapvetőbb infrastruktúra és felszereltség – vezetékes víz, fürdőszoba, wc, vezetékes gáz- vagy távhőszolgáltatás – nélkül élni.

Mindezek mellett a szegénység kialakulását erősen befolyásolja a társadalmi kirekesztődés kockázata és, hogy valaki az ország mely részén, milyen településen él.

Elégtelen a lakáskorszerűsítések üteme

A magyarországi lakóépületállomány legalább 70 százaléka műszakilag és energetikailag elavult, míg a lényegi felújítások és korszerűsítések üteme nagyon lassú volt az elmúlt évtizedben, elsősorban az alacsonyan tartott energiaárak és a lakossági épületenergetikai támogatások hiánya miatt.

Az épületek minősége nem csupán a benne lakók és azokat használók életére van jelentős hatással, hanem a környezetre is – az országos energiafelhasználás és szén-dioxid-kibocsátás több mint harmada az épületekhez köthető. Ezért a klímasemlegesség elérését célzó, egyre szigorodó EU-s elvárások és szabályozások nagyban érintik a lakóépületeket is.

Szociálpolitika és a támogatások elérhetősége

A jelenlegi társadalom- és szociálpolitika és így az állami újraelosztás rendszere is az öngondoskodás és a „munkaalapú társadalom” eszményén alapszik, egyre távolodva a jóléti államtól. A jelenleg elérhető szociális juttatások nem elegendőek a társadalmi és jövedelmi egyenlőtlenségek és megélhetési nehézségek érdemi enyhítésére, és ritkán tudnak lehetőséget nyújtani a hátrányok leküzdéséhez és a szegénységből való kitöréshez – állapítja meg a tanulmány.

Amint a Habitat 2022-es lakhatási jelentésének első fejezetéből is látszik, a szociálisan célzott lakhatási támogatásokra tulajdonképpen láthatatlan mértékű összeget költ az állam; a legtöbb intézkedés az eleve jobb módú középosztály támogatását szolgálja. 2015-ben a kormány kivezette a központi költségvetésből finanszírozott lakásfenntartási támogatást és az adósságkezelési szolgáltatást a szociális ellátások köréből, és azóta a lakhatással kapcsolatos költségek és krízishelyzetek enyhítésére a települési támogatás szolgál.

Azonban a rossz lakáskörülményeken hosszú távon csakis nagyobb léptékű beavatkozásokkal lehet segíteni; szociálisan célzott lakásfelújítási/-vásárlási/-építési támogatásokkal, vagy a megfizethető, jó minőségű bérlakások biztosításával.

Mint írják, a magántulajdonú lakáshoz jutást és lakáskorszerűsítést szolgáló, elmúlt években elérhető nagyszabású állami programok, a CSOK, a falusi CSOK és az otthonfelújítási támogatás (OFT), szinte egyáltalán nem elérhetőek az alacsony jövedelmű, hátrányos helyzetű háztartások számára. Ezeknek a családoknak csak minimális önerejük van, nem képesek munkálatokat előfinanszírozni, gondot okozhat a bejelentett munkaviszony és a társadalombiztosítási jogviszony hiánya, nem tudnak átjutni a bürokratikus akadályokon kellő adminisztratív tudás és önérdekérvényesítési képesség híján.

Jelenleg hét lakásfelújítást és/vagy -korszerűsítést nyújtó program megvalósításában vesz részt a Habitat for Humanity Magyarország, amelyek során közvetlen kapcsolatban vagyunk mind a lakókkal, az önkormányzatokkal és egyéb civil- és segélyszervezetekkel. Ezeket a programokat bemutattuk Szegfalvi Zsolttal, a szervezet igazgatójával készített kétrészes interjúnkban ITT és ITT.

Szakpolitikai javaslatok szociális lakásfelújítási programokhoz

Ahhoz, hogy hosszú távon elérjük a teljes lakóépület-állomány műszaki és energetikai korszerűsítését, mindenekelőtt fel kell számolni azt a helyzetet, miszerint jelenleg is több százezer olyan lakás van használatban, amelyek a legalapvetőbb funkciókat és kényelmi szintet sem biztosítják lakóiknak szögezik le a tanulmány szerzői.

A Habitat for Humanity Magyarország a szociálisan célzott lakásfelújítási és -korszerűsítési támogatások elindításához és működtetéséhez közvetlenül kapcsolódó javaslatokat fogalmazott meg.

Ezek között az egyik legfontosabb, hogy legyen a szociális különbségek csökkentését, a megfizethető lakhatást célul kitűző, felelősségteljes lakáspolitika Magyarországon. Ez magában foglalja a területi szegregáció elleni küzdelmet. Ehhez hosszú távú stratégiákat és akcióterveket kell készíteni a lakhatási- és energiaszegénység csökkentésére, ambiciózus és konkrét célszámok kitűzésével.

A stratégiaalkotáshoz természetesen a lakásállomány állapotát és energetikai jellemzőit fel kell mérni, beleértve a már nem felújítható, de lakott lakóépületek számának megállapítását.

Rövid távú célkitűzésként jelenjen meg a vezetékes víz/wc/fürdőszoba/ villany nélküli lakások helyzetének felszámolása, közép távú célként pedig a súlyosan leromlott állagú lakóépületek teljeskörű felszámolása és ezek helyett megfelelő, korszerű lakhatás biztosítása. Ehhez egy központi forrásból, önkormányzatok által igényelhető alapot javasolnak. Az alapvető lakhatási körülményeket biztosító, kisebb léptékű karbantartási, korszerűsítési munkálatok elvégzésére (pl. vezetékcsere, tetőjavítás, nyílászáró csere) ki kell alakítani egy egyszerű támogatási formát.

Ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy nem várhat egy nagyszabású, megfelelően célzott és egymásra épülő elemekből álló lakossági felújítási program elindítása sem. A teljeskörű (mély)felújításokat ösztönözni és támogatni kell.

Mindezt úgy, hogy az elérhető támogatási formáknak ki kell terjedniük a felmerülő problémák legszélesebb skálájára, és semmilyen hátrányokkal küzdő társadalmi csoportot (pl. egyedül élő idősek, közfoglalkoztatottak, egyedülálló szülők, fogyatékos emberek) nem hagyhatnak ki, továbbá épülettípusok (pl.: vályogház, kádárkocka, panellakás) mentén is célozni kell az elérhető konstrukciókat.

Fontos, hogy a támogatás legyen rászorultsági alapon differenciált, jelentős mértékű vissza nem térítendő támogatásokkal. A támogatások előfinanszírozása nem lehet elvárás az alacsony jövedelmű háztartások felé.

A támogatások kiegészítéseként pedig kedvezményes hiteleket kell nyújtani (elsősorban energetikai korszerűsítésekhez) az elegendő jövedelemmel rendelkező háztartások számára.

A nagyszabású felújítási támogatások feltételének kell lennie, hogy az ingatlan energetikai jellemzői jelentősen javuljanak, azaz a mélyfelújításokra kell törekedni. Ez szakaszosan is megtörténhet, ilyenkor felújítási útleveleket kell készíteni a munkálatok és költségek ütemezéséhez.

A pénzügyi támogatás mellett műszaki tanácsadást is biztosítani kell a pályázók számára (pl: one-stop shopokon keresztül) és kiegészítő szociális szolgáltatásokat kell nyújtani az arra rászorulók számára, például az adminisztratív feltételek teljesítéséhez.

Hosszú távon, kiszámítható feltételekkel hozzáférhető, kimondottan a felújításokra és korszerűsítésekre dedikált pénzügyi alapot kell létrehozni. A pénzügyi alapot különböző állami források mellett egyéb, például európai uniós források is finanszírozhatják, így pl. a 2026-tól elérhető Szociális Klímaalap, amely a szociálisan célzott energetikai felújításokat hivatott támogatni.

Szorgalmazzák az államilag támogatott lakástakarékpénztárak újbóli bevezetését és ezek bevonását az energetikai felújítások finanszírozásába, valamint erre épülő kedvezményes, akár 0 százalékos hitelkonstrukciók, mikrohitelezés bevezetését.

A meglévő önkormányzati bérlakásállomány energetikai (mély)felújítása mellett új, közel zéró kibocsátású, alacsony rezsijű és fenntartható szociális bérlakások építésére is szükség van. A már fel nem újítható, bontásra ítélt, életveszélyes ingatlanokban élő háztartások lakhatását biztosítani kell; ennek egy fontos módja lehet a megfizethető öko- szociális bérlakások biztosítása.

Kapcsolódó cikkeink:

Közvetlen segítség a felújításokhoz, a lakhatási körülmények javításához

Magyar fejlesztések a családok energiaszegénységének csökkentésére

Megjelent: 360 alkalommal Utoljára frissítve: 2023. május 09., kedd 19:42

Blog archivum