TLE-közlemény – 2023-ban 18.647 új lakás épült, 9,2%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 21.501 volt, 39%-kal kevesebb, mint 2022-ben.
Erős visszaesést mutat a lakásépítési engedélyek száma a korábbi évekhez képest, ami 2024-re további csökkenést jelez előre a lakásépítésekben is. Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.
Az év elején életbe lépett átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, megemelt falusi csok és babaváró kölcsön – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad. Nagyon fontos lépés lenne továbbá egy energiahatékonyságra fókuszáló új otthonfelújítási program bevezetése.
2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: különösen a vármegyeszékhelyeken és Budapesten esett vissza az új lakások száma. A lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma minden a fővárostól a városokon át a községekig mindenhol csökkent, aminek legfőbb oka a magas hitelkamatok mellett a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága volt.
Mára körvonalazódott a csok-támogatások új rendszere – a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.
Emellett rendkívül nagy szükség lenne egy új otthonfelújítási programra, amely a hazai, rendkívül rossz energetikai állapotú hozzájárulna a lakásállomány minőségi korszerűsítéséhez, valamint az építőipari kapacitások kihasználásához is.
Hozzájárulna a ehhez továbbá egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet tudna betölteni.
Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Így ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.
Ezen kívül javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]
Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.
A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.
*
A KSH szerint 2023-ban az előző évhez azonos időszakához képest:
- Budapesten 6359 lakást vettek használatba, 3,8%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A visszaesés különösen súlyosan érintette a vármegyeszékhelyeket (–29%), a többi városban (–2,0%) és a községekben (–8,5%) enyhébb volt.
- Pest régióban 7,3%-kal nőtt, a többi régióban csökkent az új lakások száma 2022-höz képest. A csökkenés mértéke Dél-Alföldön volt a legmagasabb, 45%.
- A központi nagyrégión kívül továbbra is Győr-Moson-Sopron vármegyében épült a legtöbb lakás, ám ezek száma sem érte el az egy évvel korábbit (–6,4%).
- A természetes személyek által épített lakások aránya 39-ről 36%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 60-ról 64%-ra nőtt 2022-höz képest.
- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 45%-a többlakásos épületben, 7,1%-a lakóparkban található. A többlakásos épületeknél ez 6 százalékpontos növekedést, míg a családi házak esetében 3 százalékpontos csökkenést jelent az egy évvel korábbihoz viszonyítva.
- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel 94 m2-re csökkent 2022-höz mérten.
- Az építési engedélyek és bejelentések alapján 21 501 lakás építését kezdeményezték, 39%-kal kevesebbet, mint az előző évben. Az építési kedv leginkább a községekben (–43%) és a fővárosban (–41%) esett vissza, a vármegyeszékhelyeken 28, a többi városban 37%-kal kevesebb engedélyt adtak ki.
- Az építendő lakások száma a stagnálást mutató Dél-Alföldet (–0,1%) kivéve mindegyik régióban csökkent az előző évihez képest. Vármegyei szinten is általános volt a visszaesés, csak Bács-Kiskunban történt számottevő növekedés (11%), Hajdú-Biharban pedig stagnálás (+0,3%).
- Az építtetők az esetek 44%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,0, a községekben 89%.
- A kiadott új építési engedélyek alapján a 2022. évihez képest 37%-kal kevesebb, összesen 8732 lakóépület építését tervezik. A tervezett 6981 egylakásos lakóépület az összes építendő lakóépület 80%-át teszi ki.
- A tervezett nem lakóépületek száma 4013 volt, 16%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban.
A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető (Mellékletek),