Az Országgyűlés ma kezdett tárgyalni az önkormányzati bérlakások megvásárlását lehetővé tevő kormánypárti törvénymódosító javaslatról. Eközben 32 civil egyesület tiltakozott a javaslat ellen az Országház előtt.
A parlament aktuális ülésének második napján terítékre került a fideszes Böröcz László azon javaslata, amely lehetővé tenné a bérlőknek az önkormányzati bérlakások kedvezményes árú megvásárlását. Az előterjesztő kiemelte, a javaslat célja, hogy a bérlakásban élők minél nagyobb számban juthassanak saját lakáshoz. Emlékeztetett arra, hogy V. Naszályi Márta I. kerületi polgármester az önkormányzati választások idején megígérte a budai Várban műemléki bérlakásban élőknek, hogy segíti őket bérlakásuk megvásárlásában. Megválasztása után azonban nem így tett, sőt, lakbért emelt és szigorította a lakhatás feltételeit az önkormányzat – mondta.
Felidézte: 1994-95-ben sokan megvásárolhatták bérelt önkormányzati lakásukat, a műemlékházban élők azonban nem. A jelenlegi javaslat ugyan sokkal tágabb kört érint, de rendezné a budai Várban műemléki bérlakásban élők helyzetét is. Kitért arra is, hogy elsősorban a műemléklakásban, Budapest világörökségi területén élőknek szeretnének segíteni, a többi bérlakás eladásáról pedig az önkormányzatok dönthetnének. Hozzátette: 105 ezer önkormányzati bérlakás van országszerte, amelyekből 21 ezer üres, tehát „bőven van tartalék a rendszerben”.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára azt hangsúlyozta: a kezdeményezés célja, hogy a bérlők tulajdonossá válhassanak a lakásban, amelyben élnek, ez pedig összhangban áll a kormány otthonteremtési céljaival, amelynek lényege a saját tulajdon. Hozzátette: olyan rendszer épült ki 2010 óta, „amely nem termeli újra a fizetésképtelenné váló hiteladósok körét”, több százezer családon segített, és amelyet tovább kibővítettek január elsejével. Arra emlékeztetett: a bedőlt hitelektől sújtott családokon segíteni hivatott Nemzeti Eszközkezelő felvásárlási programjában érintett lakások többségét pedig vissza tudták vásárolni korábbi tulajdonosaik.
Eközben a tömeges privatizáció helyett nagyívű bérlakásprogram indítását sürgette a hazai lakhatási válság kezelése érdekében szerdai közös sajtótájékoztatóján a Jobbik és az LMP egy-egy parlamenti képviselője. Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke arról beszélt: csatát nyert az ellenzék azzal, hogy a kormány visszakozott „lakásprivatizációs tolvajtörvényének 90 százalékából”, miután fideszes politikusok, városvezetők is kritizálták a tervet. A jobbikos politikus hozzátette: azt is elfogadhatatlannak tartják, hogy csak a világörökségi és műemlékvédelmi oltalom alatt álló területekre vonatkozzon az előterjesztés, mert így is 15-30 százalékos áron juttatna ingatlanhoz „fideszes kegyenceket” a budai Várban.
Z. Kárpát Dániel úgy nyilatkozott: a következő időszakban évi 200 milliárd forintot kellene bérlakásépítésre fordítani, így támogatva a magyar jövőt, a fiatalok magyarországi boldogulását. Ungár Péter, az LMP országos elnökségének titkára azt emelte ki: pártja véleménye is az, hogy bérlakásprogram nélkül nem kezelhető a lakhatási válság, hiszen sokhelyütt lehetetlen átlagos fizetésből két-háromszobás lakást bérelni, a vásárlás pedig családi segítség nélkül szinte lehetetlen. Minden régiós országnak van bérlakásprogramja, Magyarország ebben kivételt jelent – tette hozzá az LMP politikusa, majd azt hangoztatta, a kínálat bővítése lenyomná az árakat, segítve ezzel a bérlőket.
Szintén aznap a törvényjavaslat visszavonását követelte 32 szakmai szervezet. Képviselőik szerdán Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren tartott sajtótájékoztatójukon azt mondták, szerintük a törvényjavaslat a közérdekkel ellentétes, ráadásul alkotmányos alapjogot korlátoz és ellehetetleníti a szociális lakáspolitikát, az nem módosítható, csak a teljes visszavonás a megoldás.
Szegfalvi Zsolt, a Habitat for Humanity Magyarország ügyvezetője szerint a “haldokló bérlakásszektor és a szociális lakáspolitika kegyelemdöfése a törvényjavaslat”, amely lehetővé tenné a kicsit több, mint 100 ezres bérlakásállomány 80 százalékának áron aluli eladását, amivel gyakorlatilag megszüntetné a szektort. Ezt a közvagyont szeretnék megmenteni széleskörű civil összefogással. Önkormányzati ernyőszervezetek, kormánypárti, ellenzéki és független polgármesterek is kritizálták a javaslatot, a civilek tiltakozásához pedig már több külföldi lakhatási szervezet is csatlakozott: többek között az Európai Lakhatási Kutatóhálózat (ENHR), a Bérlők Nemzetközi Szakszervezete (IUT) és olyan ernyőszervezetek, mint a Housing Europe, a FEANTSA és a World Habitat.
Kovács Vera, az Utcáról Lakásba! Egyesület társelnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy eredeti formájában a javaslat eredménye egy még igazságtalanabb lakáshelyzet és mélyebb lakhatási válság lesz, hiszen teljesen véletlenszerűen, a nagyon sok különböző önkormányzati szabályozás mellett, átláthatatlan módon bérlakáshoz jutott emberek lakáshoz jutását segíti, nem pedig átgondolt szempontok szerint azokét, akiknek erre valóban szükségük van: pályakezdő fiatalok, diákok, állami gondozásban felnőttek, különböző okokból kiszolgáltatott emberek.
Forrás: Realista, Habitat for Humanity
