Vannak jó gyakorlatok fenntartható lakhatási megoldásokra itthon is, elsősorban civil kezdeményezésként. Ám partnerek nélkül ők sem boldogulnának. Működő projektjeik azt bizonyítják, hogy meg lehet csinálni: be lehet vonni magántulajdonosokat, vannak nyitott, elkötelezett és megoldásorientált önkormányzatok, lehet rugalmasan és hatékonyan önkormányzati ingatlant kezelni, lehet jól működő települési szabályozást alkotni, lehet embereket visszavezetni a lakásban lakásba.
Összefogással Magyarországon is működtethetők a szociálisan nehéz helyzetben lévő emberek számára biztos és fenntartható lakhatási lehetőséget teremtő, egyúttal hajléktalanságot kezelni vagy megelőzni, illetve a bérlakáshiányt és az üresen álló lakások problémáját is megoldani képes projektek – ezt több részt vevő civil szervezet beszámolója is bizonyította a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület által szervezett bérlakás-konferencián.
Összetett problémák megoldása integrált szolgáltatásokkal
A szociális bérlakások célcsoportjainak nem csak szociális lakhatási problémái vannak, nem csak ezen a területen számítanak magasabb kockázatú csoportnak, hanem sok más dimenzióban is, például a munkaerőpiacon (alacsony képzettségűek, rosszul fizetettek, illegálisan foglalkoztatottak) – hívta fel a figyelmet Somogyi Eszter, a Városkutatás Kft. kutatója. Éppen ezért ezen problémák megoldása is csak integrált szolgáltatások nyújtásával érhető el.
A Városkutatás Kft. most EU-s pályázat keretében valósít meg olyan projektet, amelyben komplex szolgáltatást tudnak nyújtania szociális bérlakásban élőknek, tehát lakhatási és munkaerőpiaci megoldást egyszerre.
A Városkutatás szociális lakásügynökség (SZOL) modelljének segítségével a magánbérleti piacon lévő üres lakásokat lehet bevonni a szociális bérlakás szférába. A modell alkalmazásával egyrészt sikerül alacsonyabb lakbért biztosítani a bérlőknek, másrészt a szabályozás révén mind a bérbeadó (nemfizetés, lelakás), mind a bérlő (lakásvesztés) kockázatai csökkennek.
Ugyanakkor a projekt kapcsolatban van a szolgáltatókkal és a munkaadókkal is a célcsoport munkaerőpiaci helyzetének, mobilitásának javítása érdekében. A partnerként közreműködő szociális szervezetek – például a Magyar Máltai Szeretetszolgálat – pedig szociális munkások segítségével nyújt személyes támogatást. Az ügynökség összekapcsolja a különböző típusú kockázatok kezelését, és garanciális szerepet tölt be mindegyik dimenzióban.
Fontos törekvése a projektnek, hogy segítsenek beazonosítani a feltételrendszereket, amelyek szükségesek, illetve a korlátokat, amelyek akadályozzák az ilyen típusú megoldások elterjedését nagyobb volumenben. A cél nemzeti szintű javaslatok kidolgozása lenne.
Ami a szociális lakásügynökséget illeti, Szombathelyen is már évek óta nagyon jól működik a rendszer – mondta Somogyi Eszter. Ott a magánszemélyek szívesen működnek együtt a szervezettel, mert megéri nekik. Az önkormányzatok, amelyek általában nagy szociális bérlő csoporttal dolgoznak, és nem tudják hatékonyan megoldani azt, hogy a szociális munkát mellétegyék, nem ismerik igazán a bérlőket, nem tudják őket megszólítani, nem képesek a helyzetüket érdemben és hosszú távon javítani. A SZOL-ban megvan az egyéni odafigyelés, esetkezelés, a szoros kapcsolat, így jobban fizetésre bírhatók a családok, és jobban aktivizálhatók más téren is saját helyzetük javítására.
Sikeres SZOL-program Veszprémben
Veszprémben idén tavasszal alakult meg a SZOL, és indult el a mára már sikeres program – mondta Moravcsik László, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársa. Az önkormányzat és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat hozták létre a szociális lakásügynökségként működő nonprofit kft.-t.
Az, hogy ez sikerült, köszönhető egyrészt annak, hogy a Máltai Szeretetszolgálat már 10 éve sikeresen foglalkozik Veszprémben a hajléktalanellátással, élhetővé tudták tenni a város vertikális szegregátumává alakult tízemeletes „Pokoli Tornyát”. Másrészt kellett hozzá az a nagyon kedvező környezet, amelyet az önkormányzat biztosított.
Moravcsik László beszámolóját hallva nagyon egyszerűnek tűnik az egész: leültek az önkormányzattal, és megbeszélték, hogyan lehet a rendeleteket úgy módosítani, hogy egy ilyen fókuszált szervezet létrejöhessen. Ehhez legelőször is az kellett, hogy a veszprémi önkormányzat belátta, hogy nem jó a kevés lakás ahhoz, hogy a város fejlődni tudjon, és eldöntötte, hogy fejleszteni akarja. Veszprémben most 2%-os, tehát gyakorlatilag nincs munkanélküliség, sok vállalkozó települt a városba, több nagyvállalat bejelentette, hogy 5-10 ezer új munkahelyet hoznának létre – de nincsen elég lakás. Ezt a helyzetet kell gyorsan és hatékonyan kezelni.
Úgy kellett átalakítani a szabályozást, hogy a SZOL a döntéselőkészítéstől a szerződéskötésig tudjon foglalkozni a lakásokkal. Korábban Veszprémben is kiszervezték az önkormányzati lakások technikai kezelését más szervezetnek, de az önkormányzatnak, a városi szolgáltatóknak is volt vele dolguk, és ugyan csak 140 darab lakás volt, teljesen elvesztek a rendszerben, a fejlesztésükről szó sem eshetett. A SZOL létrehozása azt eredményezte hat hónap alatt, hogy a szétaprózódott döntési mechanizmusú rendszerből egy nagyon fókuszált, fejlesztési lehetőségekkel bíró szervezethez került ez át minden, amely teljes hatáskörben foglalkozik a lakásokkal.
A SZOL sokkal rugalmasabb, nagyobb portfolióval rendelkezik a szociálistól a piaci bérlakásokig. Ma már több mint 200 lakás van a rendszerben. Így nagyobb mozgástere, gyorsabban mobilizálható az állomány. Városkutatás Kft. EU-s komplex projektjében most még több szolgáltatás tudnak nyújtani, hiszen az a munkaerőpiaci dimenziót is felöleli.
A Máltai természetesen az ingatlankezelés mellett szociális munkát is tesz bele. Így tudnak felépíteni olyan bizalmi viszonyt, amelyben a szervezet nem mint hivatal megy a családhoz, és még időben kiderülnek az esetleges pénzügyi nehézségek. Észrevettük, hogy egy piaci bérlakásban lakó család elkezdett nem fizetni, mint kiderült a megváltozott a családi helyzet miatt, gyorsan át lehetett irányítani egy felszabaduló szociális lakásba – mondta Moravcsik László. Ebben a rendszerben ez egy hónap, egy önkormányzatiban talán 1 év alatt sem sikerült volna.
Korábban évente 10 szerződést kötött az önkormányzat, a SZOL 4 hónap alatt 76-ot. Egészen más lett a működés dinamikája – mondta Moravcsik László. Látható eredmények vannak, több önkormányzat érdeklődött már a sikeres modell és gyakorlat iránt.
Moravcsik László szerint ismert elemeket kell alkalmazni, fókuszálva – ez a „titok”. És, hogy az önkormányzat akarja, elköteleződjön mellette.
Felújított bérlakások második esélyként
A Habitat for Humanity a nemzetközi szervezetként hagyományosan új lakások építésével foglalkozik, de a most itthon futó programok nem erről szólnak – mondta Koltai Luca a Habitat munkatársa. Magyarországon sok család úgy szorul ki a lakáspiacról, hogy számukra a saját lakás fenntartása nem lesz megfizethető hosszú távon. Nekik olcsó bérlakásokra van szükségük, mert egyedül a szociális lakbér az, ami a minimálbérből, minimálnyugdíjból kigazdálkodható.
Vannak nagyon rossz állapotú önkormányzati lakások, amelyek nem kiadhatóak, ezért üresek, és be tudnák fogadni ezeket a családokat. Ezeket újítja fel a Habitat két futó programban.
Az Elsőként Lakhatást! programban utcán élő hajléktalanok, míg a Második esély program keretében családok átmeneti otthonában élő családok költözhetnek felújított önkormányzati bérlakásokba. Ők már elveszítették a lakhatásukat, kiszorultak a lakáspiac minden szegmenséből az utcára vagy családok átmeneti otthonaiba. Olyan emberekkel foglalkozunk tehát – mondta Koltai Luca -, akiknek nincs már más lehetőségük. Azaz mégis, hiszen a program mintát ad arra, hogy az önkormányzatok, a civil szervezetek és a vállalatok összefogásával lehet kiutat mutatni.
Önkéntesek segítségével üres, nagyon-nagyon rossz állapotú önkormányzati bérlakásokat újítanak fel, amiben szponzoráló vállalatok segítenek önkéntes munkával és pénzbeli vagy más természetbeni támogatással. A Habitat hazai programjainak fő támogatója a Saint-Gobain vállalatcsoport alapítványa.
Nagyon fontos, hogy a bérlakások biztosítását diagnózis alapú szociális munkával egészítik ki a Habitat és partnerszervezetek szociális munkásainak részvételével, mert olyan emberek megszólításáról van szó, akik nagyon régen nem laktak lakásban, nem kellett azzal foglalkozniuk, hogy a hó végén kifizessék a rezsit. Márpedig azt újra meg kell tanulniuk a lakhatásuk hosszú távú megtartásáért.
Ebben az is segít, hogy rezsiköltségek csökkennek a felújításkor alkalmazott energiahatékony megoldásokkal. Az önkormányzatoknak nemhogy erre, de általában még állagmegóvásra sem jut forrásuk.
Hasonló bérlőtámogató kezdeményezéseket már bemutattunk előző anyagunkban: így a szegedi IKV Védőernyő Alapítványát és a Nemzeti Eszközkezelő mentorprogramját.
Kiterjeszthető programok
Nagyon pici programokkal dolgozunk, amelyek célja egy működő modell megmutatása, hogy más önkormányzatok, szervezetek is át tudják venni, folytatni tudják máshol az országban – hangsúlyozta Koltai Luca.
A modell kiterjesztése lehet az is, hogy nem csak a hazai értelemben vett szociális lakásokkal, hanem közösségi lakásokkal, vagyis szélesebb célcsoportokkal, komplexebb szolgáltatásokat nyújtunk – mondta Moravcsik László. Veszprémben például szó van a veszprémi és városkörnyéki magánlakások bevonásáról, s ehhez kapcsolódóan a közösségi közlekedés fejlesztéséről. A cél egy: növelni a bérlakásállományt.
Az önkormányzatnak feladata a szociális bérlakásállománnyal foglalkozni, és ha van jó portfolió: a szociális mellett költségelvű, közösségi, piaci lakásokkal, akkor megteheti az önkormányzat, hogy üzleti terv szerint döntsön fejlesztésekről, és ne a nemfizetés finanszírozására menjenek el a költségek.
Somogyi Eszter szerint a szociális bérlakásszektortól nem várható el, hogy önmagát fenntartsa, ez közszolgáltatás, amely rászorultsági alapon jár az állampolgároknak. Elvárható, hogy az állam és az önkormányzat finanszírozza, és működtessék az önkormányzati lakásállományt a legkisebb veszteséggel, átlátható módon. Az önkormányzat szociális ellátórendszere azonban jelenleg nem tud hatékonyan összekapcsolódni az önkormányzati lakásgazdálkodással. Össze kell hangolni a szervezetet, az eljárásrendet, a működést, és integrált szolgáltatásokat kialakítani. Erre alkalmas a SZOL-modell. A SZOL-lal a bérlakásrendszer kívül kerül kicsit az önkormányzati bürokrácián, így rugalmasabb és nyitott tud lenni.
Mindezt ki kell egészíteni lakbér- és lakásfenntartási támogatási rendszerrel. Ez azért is szükséges – tette hozzá Moravcsik László, mert így magasabban tartható a bérleti díj, amivel könnyebb a piacról ügyeskedés nélkül behozni bérlakásokat nagyobb volumenben.
A kulcsa mindennek a helyi lakáspolitikák, települési koncepciók megalkotása, amelyben látható a cél, és a megvalósításra irányuló politikai akarat.
