Balkrishna Doshi, India egyik legnagyobb hatású 20. századi építésze a Pritzker-díj 45. díjazottja. Ő az első indiai építész, aki elnyerte a díjat. Doshi és irodája, a Vastu-Shilpa portfóliója több mint 70 évre tekint vissza.
Mumbaiban megszerzett diplomájával Doshi építészeti pályafutását Európában kezdte. Le Corbusier párizsi irodájában gyakornokoskodott, majd később Chandigarh-ban és Ahmedabadban mentora néhány kulcsfontosságú projektjének megvalósítását felügyelte.
Kulcsfontosságú projektjei többek között az Ahmedabad Építészeti Iskola (1966), amelyet maga alapított és tervezett, az 1981-ben saját irodája, a Vastu-Shilpa számára készített boltíves stúdió, és kísérleti, barlangszerű Amdavad ni Gufa (1995) galériája.
1989-ben elkészítette az Aranya Low Cost Housing terveit, amely egyszerű otthonok labirintusszerű komplexuma, megfizethető lakóhelyeket biztosítva 80 000 ember számára. Az épületek közé a közösségi érintkezésre alkalmas tereket, utcákat, udvarokat tervezett.
"Ezeknek az embereknek nincs semmijük – se földjük, se helyük, se munkájuk – mondta Balkrishna Vithaldas Doshi – De ha a kormány ad nekik egy kis földet, meglesz az az érzésük, hogy ha keményen dolgoznak, akkor megtalálják a módot egy saját otthon felépítésére. Ha közösségként helyezed el őket, együtt fognak működni (...). Közel 30 év elteltével meglátogattam ezeket a helyeket, olyan embereket találtam, akik egykor mindössze egy harminc centi magas talapzatot kaptak egy csappal és egy vécével. Ma két- vagy háromemeletes házaik vannak, amiket saját maguk építettek."
További képek és videók a pritzkerprize.com oldalán.
Forrás: Tervlap, pritzkerprize.com
