Így lakunk: a gyermeküket egyedül nevelőknek a legnehezebb a lakásfenntartás

2016.09.06. Írta:

Egy átlagos lakás fenntartásának havi költsége 2015-ben 40 ezer forint volt. A lakásfenntartás a háztartások jövedelmének átlagosan 22%-át tette ki. Többet költenek a lakásuk fenntartására a magasabb jövedelemmel rendelkező háztartások, de ez a jövedelmük kisebb hányadát köti le – olvasható a KSH "Miben élünk?" című anyagában.

A 2015-ös lakásfelmérés kutatási összefoglalója szerint ez az arány 2003-ban ugyanennyi volt, 2010-re 25% fölé emelkedett, ekkor volt a legmagasabb, majd az elmúlt évek rezsicsökkentéseinek hatására folyamatosan mérséklődött. Budapesten egy átlagos lakás havi fenntartása 6 ezer forinttal kerül többe, mint a községekben vagy a városokban. A parasztházak, tanyák havi rezsije átlagosan 29 ezer, a lakótelepi lakásoké 39 ezer, a többszintes családi házaké 49 ezer forint.

Lakásfenntartási költség a háztartási jövedelmi tizedekben

Háztartási jövedelem tizedeiLakásfenntartási költség (ezer Ft/hó)Lakásfenntartási költség arány a háztartási jövedelemben (%)Energiaköltségek arány a háztartási jövedelemben (%)
127,236,624,9
231,83220,1
335,429,318,1
436,22515,7
538,42313,9
640,321,212,8
741,218,811,5
843,417,410,7
946,215,99,7
1052,113,37,7
Összesen40,322,113,7

A legalsó és legfelső jövedelmi tized lakáskiadásai között majdnem kétszeres a különbség, a legalsóban havonta 27, a legfelsőben 52 ezer forintot költenek lakásfenntartásra. A legalsó jövedelmi tizedben (1-es) ez a teljes jövedelem 37%-át elviszi, a legfelsőben (10-es) csak 13%-át. Az energiára (villany, gáz, fűtés) fordított kiadások aránya a háztartások jövedelmének 25%-ára tehető a legalsó jövedelmi decilisben és 8%-ára a legfelsőben.

Ezt a képet rajzolják ki az Eurostat adatai is, bár nagyobb különbségekkel: a háztartások átlagosan elkölthető jövedelmük 21,5%-át költik lakhatásra, a szegénységi küszöb alatt élők 35,5%-át.26 A legfrissebb hozzáférhető Eurostat adatok az anyagilag túlterhelt háztartásban élők27 számottevő csökkenését mutatják (12,8%-ról 8,5%-ra). Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

A lakbért is beleszámítva a magánbérleti lakások havi fenntartási költsége a legmagasabb, átlagosan 75 ezer forint, az önkormányzati bérlakásoké 44 ezer forint. A saját tulajdonú lakásban lakóknak átlagosan 38 ezer forintba kerül a havi rezsi. A magánbérlet fenntartása a fővárosban a legdrágább, havonta átlagosan 94, a budapesti lakótelepi lakásokban 82, a többszintes családi házakban havonta
201 ezer forint.

A piaci lakásbérlők között minden más csoportnál magasabb azoknak az aránya, akik súlyos megfizethetőségi problémákkal küzdenek. A piaci lakbérű lakásokban lakók csaknem harmadát (32,4%) érinti ez a probléma. Az alacsony lakbérű bérlők, szívességi lakáshasználók rossz anyagi helyzetét jelzi, hogy közöttük is 12,7% azok aránya, akiknek az alacsony lakbér/ingyenes lakáshasználat ellenére súlyos problémát jelent a lakásfenntartás. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

A magas lakásköltségek leginkább a gyermeküket egyedül nevelő szülőket terhelik, őket is főleg akkor, ha lakótelepen vagy családi házban élnek. Az idősek lakásfenntartási ráfordítása nem számít magasnak mindaddig, amíg ketten élnek. Amikor egyedül maradnak, ez a kiadás aránytalanul magasra szökhet, a jövedelmük 19%-áról 26%-ra.

lakások megfizethetősége

Az interjúalanyoknak feltették a kérdést, ők maguk mennyire érzik megterhelőnek e kiadásokat. 2003 óta 22-ről 32%-ra nőtt azoknak az aránya, akik úgy érzik, hogy ez nem jelent gondot (általában nem vagy egyáltalán nem). Összességében 78-ról 68%-ra csökkent az aránya azoknak, akiknek nagy megterhelést jelent (mindig vagy csak télen, illetve időnként).

Az egy főre jutó háztartási jövedelem alapján képzett első (legalsó) decilisbe tartozók 59%-ának jelent hónapról hónapra nagy megterhelést a lakás fenntartása, míg a legfelső decilisben csak 2%-nak. A jövedelem mellett a gyermekszám is erősen befolyásolja a háztartások teherbíró képességét. A három vagy több gyermeket nevelő háztartások 38%-ában folyamatosan megterhelőnek érzik a lakásfenntartást, míg a gyermek nélküli háztartásoknak csak 18%-ában.

Önmagában a lakásfenntartási kiadások aránya alapján sem lehet kategorikusan meghatározni, mekkora az a mérték, ami már nehezen viselhető el a háztartások számára. A háztartás összetétele és kiadási szerkezete alapvetően determinálja az ezzel kapcsolatos véleményeket. Bár az idős egyedülállók negyede összes jövedelmének több mint 35%-át költi a lakás fenntartására, ezt mégis viszonylag ritkán tekintik súlyos tehernek. A gyermekes háztartásokban eközben a kevésbé kiugró rezsiköltség is aránytalanul nagy tehernek számít.

254 ezer lakásban (7%) válaszolták, hogy az elmúlt 12 hónapban lakásfenntartási támogatást vagy egyéb önkormányzati segélyt kaptak a lakásfenntartási kiadásokra. Legjellemzőbb a támogatás az egy főre jutó jövedelem alsó decilisében (az ide tartozók 40%-a kapott támogatást vagy segélyt), komfort nélküli vagy félkomfortos lakások esetében (31 és 20%), valamint a három vagy több gyermeket nevelők körében (21%).

A családok több mint 15 %-ának van hátraléka
A felmérés szerint a háztartások 15%-ában (575 ezer háztartásban) előfordult az utóbbi 12 hónapban, hogy pénzhiány miatt egyszer vagy többször nem tudták határidőre befizetni a lakbért, a lakáshitel törlesztését, a közüzemi díjat vagy a közös költséget. 522 ezer háztartásnak az elmúlt év folyamán legalább egyszer közüzemi díjhátraléka, 112 ezernek közös költség hátraléka keletkezett.8 A lakbért 77 ezer háztartás nem tudta időben kifizetni, 60 ezren a lakáshitel törlesztőrészletével maradtak el. Gyakoribb volt a hátralék előfordulása az alacsony komfortfokozatú, a többgyermekes és az alacsony jövedelemmel rendelkező háztartásokban.

2015 végén körülbelül 400 ezer lakossági villamosenergia-fogyasztónak volt 60 napot meghaladó, tehát már a szolgáltatás kikapcsolásával fenyegető tartozása.
Hasonló elmaradásban volt 194 ezer lakossági gázfogyasztó. 19 ezer háztartásban kikapcsolták a villamosenergiát, és 70 ezer háztartásban a gázt a szolgáltatásból.29 A lakossági távhőfogyasztók közül 126 ezer fő volt 60 napot meghaladó elmaradásban 2015 december végén, 660 fogyasztó volt kikapcsolva. (A távhőfogyasztók esetében a kikapcsolást megnehezíti a szolgáltatás jellege.)
A tartozásállomány és a kikapcsolt fogyasztók száma – a rezsicsökkentéssel is összefüggésben – egyértelműen csökken, ugyanakkor továbbra is százezres nagyságrendű fogyasztónak van a kikapcsolás veszélyével fenyegető tartozása, és összesen csaknem százezer kikapcsolt fogyasztó volt az országban 2015 végén.

Az Eurostat 2015-ös adatai szerint a magyarországi lakosság 19,4%-a élt olyan háztartásban, amelynek a megelőző 12 hónapban előfordult valamilyen elmaradása közműszámlákkal, ez több mint 1,9 millió embert jelent. A szegénységi küszöb alatt élők csaknem felével (46,2%) előfordult ilyen probléma.
A 2014-es adatok alapján összehasonlítva Magyarországon a közműtartozások arányaiban több mint kétszer annyi embert érintenek, mint az EU átlagában. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

A hátralékok 76%-a legfeljebb 3 hónapja állt fenn, 24%-a volt 3 hónapon túli tartozás. A fizetés elmaradását három okkal magyarázhatták a válaszadók. Ezek összesítéséből az derült ki, hogy leggyakrabban a háztartás jövedelmének csökkenése miatt keletkezett hátralék (ezt a lehetőséget minden harmadik válaszadó megjelölte).

A lakások 56%-ának lakói próbálnak spórolni a fűtési költségeken. Körükben jellemző (62%), hogy éjszaka, vagy ha nincs otthon senki, csökkentik a fűtést. A takarékoskodók 34%-a nem fűti megfelelően a lakást napközben, 27%-a fűt hulladékkal, gyűjtött fával (is), 26%-uk nem fűt minden (fűthető) helyiségben.

A gyerekesek harmada lakáshiteles

560 ezer háztartásnak van valamilyen lakáshitele. Ebből 380 ezren lakásépítésre vagy vásárlásra felvett, 196 ezren lakásfelújítási, korszerűsítési hitelt törlesztenek. A havonta visszafizetendő részlet átlagosan 45 ezer forint. Ezen belül a lakásépítési- és vásárlási hitelek nagyobb összegűek, így a havi törlesztő részletük is magasabb, 51 ezer forint, ezzel szemben a felújítási hiteleké átlagosan 30 ezer forint.

A jövedelem emelkedésével a felvett hitel nagysága és vele együtt a törlesztőrészlet összege is emelkedik, aránya a háztartási jövedelemben viszont csökken.

2000 óta 690 ezer háztartás vett fel összesen 760 ezer nagyobb összegű (1 millió forintot meghaladó) lakáscélú hitelt. A hitelek közel felét lakásvásárlásra fordították, 220 ezret lakásfelújításra, korszerűsítésre, 60 ezret lakásépítésre vettek fel. Egy lakáscélú hitel összege átlagosan 5,1 millió forint volt, a törlesztés 17 év futamidőre szólt.

A 2000 óta felvett, 1 millió forintot meghaladó lakáshitelek

HitelcélHitelek száma (ezer)Átlagos hitelösszeg (millió Ft)Átlagos futamidő (év)
Lakásvásárlás374,76,218,5
Lakásfelújítás, -korszerűsítés217,92,913,2
Lakásépítés62,46,218,6
Épületfelújítás25,42,812,8
Egyéb lakáscél82,73,813,9
Összesen763,15,117,3

A községek kivételével valamennyi településtípusban a lakásvásárlási hitelek dominálnak. Arányuk Budapesten a legmagasabb, ahol a lakáscélú hitelek 78%-át lakásvásárlásra fordították. A községekben a felújítási, korszerűsítési hitelek a leggyakoribbak

Hitelcélok

A gyermekes házaspárok hitelfelvétele kiugróan nagyarányú volt a vizsgált időszakban, több mint egyharmaduknak volt lakáshitele, és bár ezt többségében vásárlásra fordították, nagy hányaduk vett igénybe építési hitelt is. A lakáscélú hitellel rendelkező egygyermekesek 6, a kétgyermekesek 15, a három- vagy többgyermekesek 25%-a lakásépítési hitelt vett fel. Sok volt a lakáshitelt felvevő egyedülálló szülő is, náluk azonban – érthető módon – alig fordult elő építési hitel.

A lakáshitelt felvevők aránya a háztartási jövedelem emelkedésével nő, ugyanakkor ezen belül a devizahitelesek aránya csökken.

A lakossági jelzáloghitelezést illetően 2015-ben fontos változás volt az elszámolás és a devizahitelek forintosítása. Az elszámolás hatására jelentősen csökkent a hitelállomány, a törlesztőrészletek azonban differenciáltan változtak, a nemteljesítő adósok törlesztőrészlete kisebb mértékben csökkent, illetve egyéni tényezők függvényében nem változott, vagy akár nőtt. A nemteljesítő szerződések aránya nem javult számottevően az intézkedés hatására. A forintosítás eredményeképpen a devizahitelek gyakorlatilag eltűntek a lakossági hitelek közül, ezzel az az árfolyamkockázat, amely a megelőző években a fizetésképtelenné válás egyik legfontosabb oka volt, megszűnt. Azonban az eladósodott háztartások adósságszolgálati terhei továbbra is magasak, nemzetközi viszonylatban is (egy átlagos jövedelemmel rendelkező keresőnek átlagosan jövedelme 18%-át kell adósságtörlesztésre fordítania, hasonló arány Európában inkább az északi, jóléti államokra jellemző). Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

Hasonló figyelhető meg a társadalmi rétegek szerinti összesítés alapján: a magasabb státusú rétegek gyakrabban vettek fel hiteleket, ezeknek azonban kisebb része volt devizahitel. A szakképzett fizikai dolgozók esetében az átlagosnál kissé nagyobb arányú hitelfelvételhez magas devizahitel-arány társult, míg a szakképzetleneknél a viszonylag kevés lakáshitel nagyobb része devizaalapú volt.

A megelőző évek banki és kormányzati intézkedései ellenére 2015-re még mindig megmaradt a jelzáloghitellel rendelkező háztartásoknak egy olyan, a százezret lényegesen meghaladó köre, amely nem teljesíti fizetési kötelezettségeit. 2014 végén körülbelül 140 ezer adós (170 ezer jelzálog-szerződés) volt érintett. Az MNB legutóbbi pénzügyi stabilitási jelentése szerint 2015 augusztusában a lakossági jelzáloghitelek 17,7%-a volt 90 napon túli késedelemben.

A nemteljesítő hiteladósok jövedelmi és vagyoni szempontból is túlzottan eladósodottak. 38%-uk esetében az MNB számára készült elemzés nem talált szja-köteles jövedelmet, 37%-uk esetében a fizetési kötelezettség meghaladta a háztartás jövedelmének 50%-át. Jelzáloghiteleik ingatlanfedezete jelentős részben ingatlanpiaci szempontból kedvezőtlen helyzetű térségekben, településeken található (70%-uk községekben és kisebb városokban, 44%-uk a keleti régiókban, és mindössze 27%-uk a Közép-Magyarországi régióban). Ezzel is összefügg, hogy a teljes tartozás az esetek több mint felében meghaladta a fedezet értékét 2015. április végén. A törlesztésre képtelen háztartások jelentős része számára ezért az adósságteherből a lakástulajdon piaci értékesítése sem jelent kiutat.
A problémás jelzáloghitelesek körében végzett reprezentatív felmérés eredményei szerint az érintettek inkább kedvezőtlen visszajelzéseket adtak az állami mentőcsomagokra: több mint kétharmaduk (68%) követhetetlennek érezte a számára kidolgozott kormányzati intézkedéseket, 79%-uk nem gondolja úgy, hogy a mentőcsomagok tartós megoldást biztosítanának a fizetési nehézséggel küzdők számára. Forrás: Habitat for Humanity Magyarország: Éves jelentés a lakhatási szegénységről 2015

Forrás: KSH, Habitat for Humanity

További cikkek a KSH, Miben élünk? 2015. évi lakásfelmérése alapján:

Így lakunk: valóban üresek a nem lakott lakások?

Igy lakunk: Korszerűsítenénk, ha lenne miből

Így lakunk: öreg és elavult, de a mienk

Így lakunk: a hazai lakóépületek többsége 25 évnél idősebb

Megjelent: 2927 alkalommal Utoljára frissítve: 2016. november 07., hétfő 10:15

Blog archivum