Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Honnan hová költöznek a magyarok?

2021.09.13. Írta:

Egyértelműen az agglomerációk az elmúlt évek költözéseinek nyertesei. Mind a nagyvárosokból, mint a kistelepülésekről oda áramlott a legtöbb lakos. A központi városok közelében óriási népességnövekedéseket láthatunk, de bizonyos távolságon túl, nem függetlenül a közlekedési lehetőségektől, már a kiürülő falvak sem ritkák.

A belföldi népességmozgás évek óta nagyjából állandónak tekinthető iránya és mértéke is megváltozott az elmúlt évben. 2020-ban összességében kevesebben kerestek új állandó lakóhelyet, a városok vándorlási mérlege negatív volt, míg a községek népességvonzó ereje tovább nőtt. A legnépszerűbb megyék Pest, Veszprém, Győr-Moson-Sopron, Fejér és Somogy voltak. Az OTP Ingatlanpont szakértője a KSH népmozgalmi adatai alapján vizsgálja az ingatlanpiac változásait.

Az országos adatok alapján a népességmozgás 2014 óta növekedő mértéke, feltételezhetően a koronavírus járvány hatására 2020-ban megtorpant, az év folyamán közel 7 százalékkal kevesebben változtattak állandó lakóhelyet, mint egy évvel korábban. A KSH vonatkozó statisztikái szerint a vándorlási különbözet (egy adott területen 1000 lakosra vetítve az el- és odavándorlók száma) tavaly Pest megyében volt a legmagasabb, ugyanakkor a 11,5 ezrelékes érték elmarad a 2018-as, 13,2 ezrelékes időszakos rekordtól. A fővárosból kiköltözők száma tavaly már ötödik éve meghaladta a beköltözőkét, és a többi városban is már második éve csökkent a vándorlásból származó népességnövekedés. Ugyanakkor a községek népszerűsége ugrásszerűen nőtt az elmúlt két-három évben.

A Belügyminisztérium népességnyilvántartó statisztikáját vizsgálta meg a Pénzcentrum. Eszerint 15 magyar településen mindössze 5 év alatt a lakosságszám több mint 20 százalékkal csökkent. Az ország összes települését tekintve az elnéptelenedéstől leginkább sújtott 20 település csaknem egytől egyig 300 fő állandó lakossal sem rendelkezik.

Az olyan településk között, ahol 5 éve még legalább 1000 fő élt, számos olyan hely van, ahol a 9 százalékot meghaladja a népességcsökkenés mértéke. Ezek közül is kiugró Tiszaújváros, ahol 9,2 százalékos volt a visszaesés. Nem csoda, hogy a Sajó tiszai torkolatánál fekvő járási központ az 5000 fő feletti települések listáját vezeti. Ezenazok a magyar városok találhatók meg rajta, ahonnan a legtöbben költöztek el öt év alatt: Dunaújváros, Mezőhegyes, Kazinczbarcika, Budapest 7. kerülete, Mezőkovácsháza, Gyöngyös, Nagyszénás, vagy Szekszárd.

Külön listába szedték a Pest megyei településeket is. A legtöbb kisebb község a megye Börzsönyben található részén helyezkedik el, vagy már kívül esik Budapest agglomerációs mezőjén. Viszont 1-2 település esetén nehéz belátni, hogy miért fogy annyira a lakosság, míg a mellette lévő faluban pedig sorra költöznek be. Ez figyelhető meg például Váckisújfalu (-5,8%) és Vácduka (+17,7%) esetében. Az elnéptelenedő falvakról készült térkép ITT tekinthető meg.

Míg az agglomerációs kisebb települések népszerűbbek lettek az elmúlt 5 évben, addig Százhalombattán vagy Vácon jelentősen kevesebben élnek. A Börzsöny és a Cserhátalja falvai, úgy tűnik, már túl távol vannak ahhoz, hogy az ingázók számára potenciális lakóhelyet jelentsenek, viszont ha a járvány után is kitart a "karanténhatás", akkor valószínűleg egyre nagyobb lesz az a sáv Budapest körül, ahol ismét a beköltözés és nem az elköltözés lesz a jellemző. A Balatonhoz is rengetegen költöztek a járvány óta.

Megvizsgálták azt is, hogy 10 év alatt mekkora csökkenés mutatkozott az egyes helyeken. Azt láthatjuk, hogy akár a törpefalvak, akár a nagyobb városok között is vannak olyanok, ahol az elnéptelenedés már rég elkezdődött, és olyanok is, ahol ez egy újabb keletű jelenség. A részleteket ld. a Pénzcentrum cikkében.

 „A rövidtávú folyamatok, a fővárosi ingatlanpiac megtorpanása, az agglomeráció térnyerése és a pandémia miatti korlátozások mellett a népességmozgás hosszú távon is szorosan követi az ingatlanpiac eseményeit. A 2009 és 2013 közötti folyamatos visszaesés a belföldi vándorlásban pontosan egybeesik a hazai ingatlanárak mélyrepülésével, míg a lakáspiac 2014-es ismételt fellendülése a lakóhelyváltások ugrásszerű emelkedésében is tetten érhető” – mutatott rá Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont vezető elemzője.

A legvonzóbb terület 2020-ban is Pest megye volt, de az elmúlt két év csökkenő vándorlási különbözete összefüggésben állhat a folyamatosan emelkedő megyei ingatlanárakkal. Itt az OTP Lakóingatlan Értéktérképnek adatai alapján tavaly átlagosan 395 ezer forintos négyzetméterárral találkozhattak az érdeklődők. Szintén többen költöztek a Közép-, Nyugat-, és Dél-Dunántúlra, mint ahányan elköltöztek a régióból, míg az Alföldre és az észak-magyarországi régióra, bár csökkenő mértékben, de továbbra is az elvándorlás jellemző. 2020-ban azonban a főváros vándorlási vesztesége volt a legjelentősebb.

„A budapesti lakosság vándorlásból származó csökkenése öt éve tart. Ennek abszolút számban kifejezett mértéke (-8.600 fő) 2020-ban 16 éves rekordot döntött. Ezzel egyidőben viszont a községek népességgyarapodása (+13.300 fő) megközelítette a 2004-es csúcsot. Érdemes párhuzamot vonni a fővárosban nagyjából ez idő tájt lendületet kapott tömeges lakóparki, nagy volumenű társasházi beruházásokkal, amelyek a megfizethető lakhatás lehetőségével vonzották akkoriban Budapestre a vidéki lakosságot” – tette hozzá Valkó Dávid.

Megyei szinten vizsgálva a népességmozgást egyértelműen kirajzolódik a balatoni ingatlanpiac népszerűségének robbanásszerű növekedése. A legnagyobb vonzerővel bíró Pest megyét ugyanis Veszprém és Somogy megye követik 8,6 és 8,3 ezrelékes vándorlási különbözettel. Győr-Moson-Sopron megye népszerűsége az előző évhez viszonyítva tavaly 9,1-ről 7,1 ezrelékre csökkent, míg Fejér megyében 5,8 ezrelékre nőtt. A dunántúli megyék – Győr-Moson-Sopron kivételével, ahová a legtöbben Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből költöztek – lakosságszám gyarapodása elsősorban a fővárosból és Pest megyéből odaköltözőknek köszönhető, Pest megye népességét pedig döntően Budapestről kiköltözők hizlalják

A legnépszerűbb megyék mindegyikében növekedtek tavaly az ingatlanárak. Veszprém megyében 361 ezer, Somogy megyében 444 ezer, Győr-Moson-Sopron megyében közel 400 ezer és Fejér megyében megközelítően 330 ezer forint volt az ingatlanok átlagos négyzetméterára.

2020-ban a legtöbben Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyéből vándoroltak el, ők elsősorban a fővárosban és Pest megyében találtak új állandó lakóhelyet. A legkeletibb megyénkben a lakóingatlanok átlagos négyzetméterára 265 ezer forint, míg a legészakibb megyében valamivel kevesebb, mint 203 ezer forint volt tavaly.

Kérdéses, hogy a jövőben visszafordulhatnak-e ezek az elnéptelenedési folyamatok. Bár a falusi CSOK, illetve a babaváró hitel bevezetése is új lendületet adott a vidéki, használt családi házak adás-vételének, mégis a pandémia tette lehetővé például, hogy tömegek próbálhassák ki a home officet, vagy azt, hogy milyen hosszabb időre kiköltözni egy üdölőövezetbe. Így rengetegen tudták tapasztalati alapon meghozni az elhatározást, hogy nyugodt, falusias környezetbe költözzenek, illetve nyílt meg erre a lehetőségük a munkavégzés gyökeres változásai miatt.

Ha a szuburbanizációs folyamatok folytatódnak, és egyre többen keresnek majd agglomerációban, üdülőövezetekben, eldugott kistelepüléseken új lakóhelyet, akkor is fontos szempont, hogy ne legyen elzárva mindentől, legyen a közelben bolt, gyógyszertár, esetleg óvoda-iskola, és ne legyen hiányos az alapvető infrastruktúra. Bár egyre népszerűbbek a zordabb életkörülményeket ígérő, viszont olcsóbb zártkertes megoldások, inkább azok közül is az agglomerációhoz közeli helyek a népszerűek..

A demográfiai helyzetet bár befolyásolták a járvány hatásai, hosszú távon mégiscsak a fő megtartó erő az tud lenni, ha van elég munkahely az adott járásban, megyében, hogy milyenek a keresetek, a lakhatási körülmények, ingatlanárak. A többi szempont már egyénenként változóbb lehet, ki mit tekint prioritásnak - viszont ezek nélkül a körülmények nékül, ha folytatódnak az évtizedes trendek, akkor Magyarországon is egyre gyakoribbak lehetnek ürességtől kongó falvak, szellemvárosok - írja a Pénzcentrum.

Forrás: OTP Ingatlanpont, Pénzcentrum

 

Megjelent: 45 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. szeptember 13., hétfő 17:29

Blog archivum