Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Fontos lenne hosszú távon fenntartani a kedvező lakásépítési trendet

2021.05.05. Írta:

TLE-közlemény - 2021 I. negyedévében 6.153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6.946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében.

Már az első negyedév adataiból is látszik, hogy a kibővített otthonteremtési program intézkedései kedvező hatással vannak a lakásépítési szektorra, hiszen a lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben van az elmúlt év második féléve óta a 2019-ben elindult csökkenéssel szemben.

Az elmúlt évben a visszaemelkedő lakásáfa, valamint a járványhelyzet jelentősen csökkentette a lakásépítési kedvet, ráadásul a bejelentett rozsdaövezeti programra való várakozási is visszavetette a lakásfejlesztéseket, elsősorban a társasházak építését. Emiatt a kiadott építési engedélyek száma 2020-ban számottevően elmaradt a korábbi évekétől. Természetesen az építési számokban ez csak később fog megjelenni, hiszen a nagyobb fejlesztések több év alatt valósulnak meg.

A Kormány a járványhelyzet miatti gazdasági nehézségekre azonban nem megszorítással, hanem gazdaságélénkítéssel reagált. 2021. évben a rendszerváltás óta nem látott pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést. Emellett az építési és energiahatékonysági előírások könnyítése is növeli az építési kedvet.

A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut két év múlva. A CSOK és a rozsdaövezetben továbbra is érvényes 5% újlakás-áfa marad, ezeknek nincs végső határidejük.

Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet.

Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések nem csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A KSH szerint 2021 I. negyedévében az előző év hasonló időszakához képest:

- Az átadott lakások száma elsősorban Budapesten nőtt, ahol 2.708 lakást vettek használatba, több mint kétszer annyit, mint egy évvel korábban. A megyei jogú városokban 12%-kal több, a kisebb városokban és a községekben viszont 9,0, illetve 11%-kal kevesebb lakás épült, mint az előző év azonos időszakában.

- Budapest mellett a legnagyobb újlakás-piacot jelentő Pest régióban 3,6%-kal kevesebb lakás épült, mint 2020 I. negyedévében. Az átadott lakások száma az egyes régiókon belül is változatosan alakult, ám Észak-Alföld valamennyi megyéjében kevesebb lakás épült, mint egy évvel korábban.

- A családiház-építők a várható szabályozás szigorítása miatt arra törekedtek, hogy 2020 végéig használatba vegyék a felépült lakásokat. Az előrehozott családiház-építések miatt 2021 I. negyedévének lakásépítésében a többlakásos épületek domináltak.

- A természetes személyek által épített lakások aránya 43-ról 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 57-ről 71%-ra növekedett 2020 azonos időszakához képest.

- Az új lakóépületekben használatba vett lakások 30%-a családi házban, 67%-a többlakásos épületben, 0,5%-a lakóparkban található.

- A használatba vett lakások átlagos alapterülete 16,2 m2-rel, 80,3 m2-re csökkent 2020 I. negyedévéhez képest.

- Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 6.946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020 azonos időszakában.

- A fővárosban rendkívüli mértékben visszaesett, miközben minden egyéb településkategóriában erősen nőtt az építési kedv: Budapesten 79%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 77, a többi városban 82, a községekben pedig 84%-kal több lakás építését kezdeményezték, mint az előző év azonos időszakában.

- Az építendő lakások száma Pest régióban 79%-kal emelkedett. Minden más vidéki régióban is növekedés tapasztalható, de Észak-Magyarországon és Dél-Alföldön így is rendkívül alacsony az építendő lakások száma, így az új lakások nagy többsége várhatóan ezután is a központi és a dunántúli régiókban készül majd el. A keleti országrészben csak Észak-Alföld régióban adtak ki nagyszámú, közel 1000 építési engedélyt, ez az egy évvel korábbi érték háromszorosa.

- Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten a legalacsonyabb (39%), és a községekben a legmagasabb (96%).

- A kiadott új építési engedélyek alapján 63%-kal több, összesen 3867 lakóépület építését tervezik. A tervezett egylakásos lakóépületek aránya 78, a három- vagy annál több lakásosoké 6,4%.

- A létesítendő nem lakóépületek száma 883, 1,6%-kal több, mint 2020 I. negyedévében.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.

 

Megjelent: 2077 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. május 05., szerda 10:32

Blog archivum