Nagyon fontos lenne egy hosszú távon kiszámítható, egyértelmű szereposztás az állam, az önkormányzat és a piaci szereplők között – hívta fel a figyelmet Barna-Lázár Zoltán. Az államnak hosszú távú lakáspolitikában definiálnia kellene – egyeztetve a többi szereplővel –, milyen szerepet kíván ebben betölteni.
Ugyanezt az önkormányzati szinten is meg kellene tenni. Jelenleg az önkormányzatok belekényszerülnek egy sajátos szerepbe a bérlakás témában. Egyrészt gyakran felmerülő téma az EU-s források bevonása, hiszen az EU-s források sokkal könnyebben allokálhatóak a housing szektorba közszférabeli szereplőkhöz, ezért jó lenne, ha ebben az önkormányzatoknak markáns szerepük lehetne. Másrészt a településen beruházó cégek az önkormányzattól várják, hogy megoldja az oda költözni szándékozó munkaerő lakásproblémáját. Ám éppen ezeken a településeken van a legnagyobb hiány megfizethető árú lakásokból, különösen bérlakásokból.
Rosszul definiált szerepkörben vannak, ugyanakkor foglalkoztatási oldalról nagy a nyomás rajtuk. Úgy gondolom, mindenképpen feladatuk lenne, és célszerű lenne, hogy ebben részt vegyenek, az egyrészt a helyi szintű keretfeltételek (szabályozás, ingatlan-közműfejlesztés) megteremtésével, másrészt helyi szintű ösztönzéssel, egyfajta koordinációs szerepben a munkáltatók és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán.
Úgy véli, az önkormányzatok többsége sajnos elszalasztott már egy lehetőséget azzal, hogy az Integrált Településfejlesztési Stratégiájába nem került bele valós tartalommal (irány kijelölése, saját szerep definiálása) a bérlakásprogram.k és a bérlakás-szektorban beruházók között – mondta Barna-Lázár Zoltán. Azonban formálisan az önkormányzatnak nincs ebben definiált szerepe, mégis érdeke, hogy valamilyen megoldást keressen. Eszközrendszere sincsen, kevés a szabad felhasználású bevétele, változó, hogy milyen felhasználható ingatlanállománnyal, milyen szakemberállománnyal rendelkezik., vagyis milyen alapokról tud elindulni, milyen szerepet tud vállalni beruházóként, üzemeltetőként, akár a piaci szereplők partnereként megjelenni ebben a feladatban.
Fontos lehetőség azonban a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakhatással kapcsolatban a Foglalkoztatási Paktumok jelenleg folyó megalkotása. Ezeken keresztül most az önkormányzati szektor pénzügyi és adminisztratív lehetőségeket kap arra, hogy egyfajta helyi koordinációs erőként jelenjen meg a foglalkoztatáshoz kapcsolódó mindennemű fejlesztésekben – ebben benne van a szakképzés, a munkahelyteremtés, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó lakáspolitikai kérdések kezelése is, és 6-7 éves kiszámítható finanszírozást jelentenek. Itt egy jól megfogható szerepben beléphetnek az önkormányzatok, és segítséget jelenthet minden piaci szereplő számára, mert helyi szinted ad egy olyan viszonyítási pontot, ami jobban tervezhetővé teszi a fejlesztéseket – hangsúlyozta a szakértő.
A munkaerő lakhatási támogatására sok EU-s pénz érkezik még ebben pénzügyi ciklusban: ezeket lehetne egy szabályozott rendszerbe becsatornázni, és egy irányított keresletként tudna megjelenni – mondta Barna-Lázár Zoltán. Ez bérlőtámogatásként működik, ebből kell megoldani a foglalkoztatási lakhatást, de it volna mozgástér abban, hogy hogyan csatornázzuk beezeket a pénzeket, és lehetne tudatosan költeni, ha nem is beruházási oldalról.
További cikkek a bérlakások témájában a Habitat for Humanity, a WIENERBERGER zRt. és a Társaság a Lakásépítésért, Lakásfelújításért Egyesület bérlakás-konferenciájáról: Bérlakáshelyzet, bérlakásépítés Magyarországon
