Az építőipari teljesítmény 2019-ben eléri a 4000 milliárd forintot, amihez 100 milliárdos hatékonyságnövelési beruházást hajtottak végre az építőipari vállalkozások, ebben 25 milliárd forint volt az állami támogatás. Jövőre 6 milliárdra pályázhatnak a cégek, ez összességében nagyon kevés. Legalább a duplájára lenne szükség, ahhoz hogy megfelelő minőségben és határidőre teljesíthessék a megrendeléseket - hangsúlyozta az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke. A hatékonyságjavuláshoz a képzés átalakítása is elengedhetetlen, ami nem szabad, hogy finanszírozási kérdés legyen - tette hozzá.
A növekedéssel párhuzamosan koncentrálódásra lenne szükség az ágazatban: jelenleg 103 ezer építőipari vállalkozás működik, ezek 96 százaléka az 5 főnél kisebb, többségüket 55 év felettiek irányítják. Ugyanakkor a 40-400 millió forint értékű projektek komplex felvállalására alkalmas cégből nagyon kevés van, ami súlyos gond.
Ez csak az egyik súlyponti probléma, amire az ÉVOSZ felhívja a figyelmet, és amelyek megoldásához stratégiát dolgozott ki. Ezek közül Koji László ezúttal az építőipar társadalmi megítélésének javítását, valamint az ágazat megrendeléseinek stabilizálását emelte ki. Ennek a hullámvasútnak az elsődleges okozója a lakásépítések ciklikussága, ami nagymértékben függ az állami támogatásoktól. A kereskedelmi bankok most 3-7%-on hajlandók hitelezni a lakosság lakáscéljait, de kérdés mennyi lesz a hitelképes család, kiket kíván a kormány a jövőben helyzetbe hozni – tette fel a kérdést Koji.
Hosszú távú, kormányzati ciklusokon átívelő lakásprogram kellene, hogy az építőipar előre tervezhessen – hangsúlyozta Koji László. A megfelelő intézkedések nélkül a lakásépítési piac 2021- re komoly zuhanás elé néz, maximum 10 ezer új lakás épülhet fel, az is csak annak köszönhetően, hogy mindig lesz egy ennyi nem árérzékeny, főként budapesti vevő, aki képes a mai lélektani határon túli árakon is vásárolni.
| Jövőre mintegy negyedével kevesebb új lakás készülhet el, mint 2019-ben, 2021-ben viszont már nem várható további, komolyabb csökkenés. A 2019-re jósolt 21 százalékos építőipari növekedés 2020-ra 2 százalékra mérséklődik, 2021-re pedig 3 százalékos visszaesésbe vált át – ez a GKI legfrissebb prognózisa.
Hagyományosan szélsőséges teljesítményt nyújt 1990 óta a magyar építőipar. Miközben a nemzetgazdasági teljesítmény is hullámázó, az építőipar termelése még meredekebben ingadozik, harmincéves kronológiai átlagban csaknem négyszer akkora a szórás az ágazat teljesítményében, mint a nemzetgazdaság egészében. Az építőipari kivitelezésként jelentkező beruházási döntések sokkal jobban ki vannak téve az állami magatartásnak mint más szektorban – mondta előadásában Petz Raymund, a GKI ügyvezető igazgatója. A szélsőséges hullámzás ugyanakkor alapvetően régiós jelenség. Komolyan hullámzik a jövedelmezőség is, a válság eltüntette az építőipar bruttó profitját, az ágazat 2012-ben összességében még veszteséget termelt. Azóta lassan, kisebb visszaesésekkel nő a profitabilitás, mostanra a nemzetgazdasági átlagot meghaladva megközelítette a 10 százalékot. Ugyanakkor a cégek ötöde 2018-ban is veszteséges volt, átlag fölötti jövedelmezőséget pedig a cégek 38 százaléka produkált. 2013-ig a szektor cégeit negatívan ítélték meg a bankok, azóta minden negyedévben javul az építőipari portfólió értékelése, könnyebben és jobb kondíciókkal lehet tőkéhez jutni. A termelés bővítésének korlátai között a munkaerőhiányt a 2000-es évek elején a cégek még marginálisan említették csak, mára 3 cégből 2 ezzel küzd, s harmaduknak a kapacitáshiány jelent nehézséget. Ugyanakkor a kereslet hiánya a 2011-es kétharmadról 10 százalékra zsugorodott a GKI felmérései szerint. A magyar gazdaság 2018-2019-eleji rendkívül gyors növekedése az elemzői konszenzus szerint jövőre markánsan, 3 százalék körülire lassul, 2021-ben pedig további mérséklődéssel 2,5 százalék körül várható. A lassulás oka alapvetően a külső konjunktúra romlása, a kereskedelmi háború, a kínai lassulás, Európa szerte általános a rosszkedv - októberben hatéves mélypontra süllyedt az EU gazdasági hangulatindexe. Itthon az EU-támogatások csökkenő beruházás-serkentő hatása, és a romló hazai üzleti várakozások mellett is lényegesen erősebb a derűlátás, mint az EU-ban. A negatív hatásokat ugyanakkor csak részben ellensúlyozzák a kormányzati intézkedések (család- és gazdaságvédelmi csomagok). Lakásépítésben a GKI jövőre erős (23 százalékos) visszaesést vár (az MNB 66 százalékos, az Építési Piaci Prognózis 25 százalékos csökkenést jósol), 2021-re azonban nem várnak további komolyabb zsugorodást. |
A kormány egyik legfontosabb feladata a megrendelések kiegyensúlyozása
Folytatni kell az építőipari cégek hatékonyságjavulást biztosító beruházásainak ösztönzését - mondta előadásában Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztésnek végrehajtásért felelős helyettes államtitkár.
Bár a magyar építőipar teljesítménye 2018-ra felzárkózni látszik az uniós fősodorhoz, de még most sem tartunk ott, mint a 70-es években. Ugyanakkor az ágazat hangsúlyos szerepét mutatja, hogy 2018-ban 1,2 százalékkal járult hozzá az 5 százalékos GDP növekedéshez – mondta Schneller Domonkos.
Jelentős hatékonyságjavulási potenciál van még a magyar építőiparban, a többi között a gépesítettség növelésével. Ennek fejlesztésében tavaly már elindult egy támogatási program a kkv-k számára, amit a nagyobb vállalkozások számára is elérhetővé kell tenni - mondta a helyettes államtitkár. Még bőven van elmaradás a személyi költségekben, noha a bérek az anyagokhoz képest sokkal meredekebben emelkedtek az elmúlt időben.
Tavaly és idén összesen mintegy 3000 milliárd forintnyi túlkereslet halmozódott fel az ágazatban, ami a helyettes államtitkár szerint az előregyártás alacsony szintjével is összefügg. A hatékonyságon jelentősen növelő, az árat csökkentő előregyártás nálunk kevésbé kedvelt, de Nyugat-Európában, a korábbinál jóval magasabb színvonalon egyre elterjedtebb.
A hatékonyságnövelés támogatása, a képzés átalakítása a szakember-utánpótlás megoldására, a szabályozási környezet kiszámíthatóvá, korszerűvé tétele mellett a kormány feladata a kiszámíthatóság elősegítése is.
Az állam aktivitásának megnövekedése folytán a közpénzből zajló és a piaci beruházások aránya felborult 2015 után. Egészséges arány lenne az 50-50/60 százalékos arány visszaállítása, a tervezhetőség, a megrendelések kiszámíthatóbbá tétele érdekében. A kormány egyik legfontosabb teendője ennek korrigálása. Az építőiparra a következő években viszonylag kiszámítható környezet vár, lesz az ágazatnak megrendelése - hangsúlyozta Scneller Domonkos.
