Több, eltérő forrásból származó statisztikai adat is alátámasztja, hogy az elmúlt években jelentősen növekedtek az építkezési költségek. A legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, a tendencia pedig a következő években is folytatódni látszik - derül ki az újHÁZ Centrum, Magyarország meghatározó építőanyag-kereskedelmi hálózatának tavaszi Trendriportjából, amely elsősorban az építőanyagok áremelkedését és a mögötte húzódó okrendszert vizsgálta.
Elszállóban az építőanyagárak
- A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 és 2017 között átlagosan 27,5 százalékkal emelkedtek az építőanyagárak, melyeket az újHÁZ Centrum saját kutatási eredményei is igazoltak – mutatott rá dr. Rázsóné Szórády Csilla, az építőanyag-kereskedelmi hálózat cégvezetője. A vállalat Trendriport című tanulmányából az is kiderül, hogy a tavalyi évben legnagyobb mértékben a beton, a vízszigetelés, a purhabok és szilikonok, valamint a térkövek ára emelkedett, de akár tíz százalékkal is drágulhattak az OSB-k és a vakolástechnikai elemek. Szintén jelentős mértékben, öt százalékkal növekedett a kéményrendszerek kereskedelmi árai, az energiahatékony megoldások azonban még nagyobb mértékben drágultak.
- Összeségében elmondható, hogy egy nagy volumenű építési vagy felújítási munka esetében átlagosan 10,5 százalék körüli árnövekedésre kell számítani az előző év áraihoz képest – hangsúlyozta a cégvezető. A vállalat prognózisa szerint az építőanyagok árnövekedése azonban itt nem fog megállni, várhatóan 2019-ben akár további 5-10 százalékos emelkedés is bekövetkezhet az egyes termékcsoportokban.
A szakértők szerint az idei évben az áremelkedés minden termékkört érint majd, igaz, eltérő mértékben.
Átlagosan öt százalékkal nőnek majd a kémények, a festékek, az OSB-lapok, a tetőtéri ablakok, a szaniterek és a laminált padlóburkolók árai, a vízszigetelő-anyagok, purhabok és szilikonok esetében azonban az áremelkedés a 10 százalékot is elérheti majd. Közepes mértékben, várhatóan 7,5 százalék körül nőnek majd a falazóelemek, tetőkiegészítők, XPS-ek, ragasztástechnikai anyagok, az üveggyapot, a vakolástechnikai eszközök, a cement, a gipszkarton és a hidegburkolati elemek árai, miközben a cserepek árát tekintve már 12,5 százalékos növekedéssel is számolhatunk. Csökkenő ütemben emelkednek majd a vízszigeteléshez kapcsolódó építőanyagok árai, de a szálas hőszigetelő anyagok is 2,5 százalékkal lassabban emelkednek majd, mint a tavalyi évben. Hasonlóképpen igaz ez a falazóelemekre is, amelyek árai 2018-ban átlagosan 20 százalékkal nőttek, idén ez várhatóan további 17,5 százalékos emelkedést jelent majd.
Munkaerőhiány megállítása bérfelzárkóztatással
Az újHÁZ Centrum Trendriportjából kiderül, hogy az okok sokrétűek: a munkaerőhiány, a növekvő munkabérek, az egyre dráguló fuvarozási költségek és a szintén jelentős mértékben emelkedő energia- és alapanyagárak egyaránt befolyásolják az építőanyagok kereskedelmi árait, de a drágulást kiválthatja az okoseszközök iránti folyamatosan növekvő kereslet is. Ki kell emelni az Európai Uniós irányelvekhez illeszkedő energetikai korszerűsítési és kivitelezési munkálatokat, amelyek eredményeként a hőszigetelő anyagok termékköre esetében további áremelkedés várható. Az áremelkedésben ugyanis közrejátszik az is, hogy a vásárlók tudatosan keresik a legjobb ár-érték arányú megoldásokat, a környezetbarát, fenntartható termékeket, amelyek segítségével az olyan hosszú távú célok is megvalósíthatók, mint a szinte nulla energiaigényű okosotthonok alapjainak letétele. Ezek, valamint a minél kisebb munkaerő-igényű termékek iránti kereslet indukálják a rendkívül nagy kutatás-fejlesztő tevékenységet megkövetelő innovatív megoldások keresését gyártói oldalon, amely megint csak beépül az építőanyagárakba (igaz, hozzájárulhat a kivitelezői költésgek csökkentését).
Minden kétséget kizáróan azonban az ágazat Achillese a munkaerőhiány, melyet a Magyar Nemzeti Bank jelentései is igazolnak. Az MNB megállapítása szerint ugyanis nagyságrendileg 35-40 ezer szakmunkás hiányzik az ágazatból, ám a probléma akkor sem oldódna meg, ha a jelenleg külföldön dolgozó építőipari munkavállalók hazajönnének. Számításaik szerint az ágazat munkaerőállománya ebben az esetben sem haladná meg a 2008-as válság előtti szintet.
- A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a tavalyi évben már megkezdődött az építőiparban dolgozó szakemberek bérfelzárkóztatása. A számítások szerint ugyanis 2018-ban 11 százalékkal nőttek az átlagbérek a nemzetgazdaságban, miközben az építkezések munkaerőkiadása hasonló mértékben emelkedett - magyarázza dr. Rázsóné Szórády Csilla. A reálbérek és az építőanyagárak emelkedésének összehasonlítását követően a Trendriportból az is kiderül, hogy a lakossági szegmens számára jelentős segítséget jelent az, ha a beruházásaik finanszírozásakor továbbra is számíthatnak az állami ösztönzőkre, így a CSOK-ra, az alapkamat-csökkentésre vagy éppen a kedvezményes, illetve a visszaigényelhető áfára.
Jól működő állami ösztönzők adaptálása
Az adatokból, prognózisokból ugyanakkor egyértelmű, hogy a jelenlegi állami támogatások nem tudják kompenzálni az építési költségek emelkedését, azonban kérdls, hogy a lakásvásárlók és magánépítkezők kereslete meddig tart ki a növekvő lakásárak mellett. Az újHÁZ szakértői ezért olyan megoldásokat, illetve példákat kerestek, amelyekkel mérsékelhető az árnövekedés.
- Úgy véljük, hogy a már meglévő állami ösztönzők köre a Visegrádi Négyek jól működő programjaival is kiegészíthető, hiszen a célok közösek: az épületek megújulásának volumenének növelése mellett az otthonok energiahatékonyságának fokozására törekednek – mutatott rá az újHÁZ Centrum cégvezetője. Szerinte, mivel Magyarország is hasonló kihívásokkal kell, hogy szembenézzen, érdemes adaptálni a V4-eknél bevált támogatási rendszereket, mint például a lengyelországi fűtésrendszerek korszerűsítésére irányuló programokat.
Kiemelte, Csehországban az állami támogatások nagyságát az egyes ingatlanok felújításának mértékéhez igazítják (ahogy korábban nálunk is, a szocpol idején), így minél átfogóbb felújítást terveznek a lakástulajdonosok, annál nagyobb támogatásra számíthatnak. Szintén megfontolandónak nevezte azt is, hogy a szlovák kormány figyelme középpontjába a bérlakásépítési programokat helyezte, melynek keretében évente 1500 állami támogatásból felépülő bérlakás megvalósítását tűzték ki célul. Úgy gondolja, ez utóbbi különösen nagy segítséget jelenthet a fiatalok számára, akik jelenleg nem tudnak kiszakadni a családi fészekből korlátozott anyagi lehetőségeik és a kiemelkedően magas lakásbérleti díjak miatt.
- Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni az ágazat motorjának számító ipari beruházásokat sem, melyek esetében az energiafejlesztéseken túl a kapacitásbővítés és az ipari ingatlanok rendelkezésre állásának fokozása is kulcsfontosságú feladattá válhat – mondta az újHÁZ Centrum cégvezetője, akinek meggyőződése, hogy az elszálló építőanyagárak mérséklésében a gyártóknak is szerepük lehet. Úgy fogalmazott: a gyártóknak is megfelelően kell reagálniuk a piaci változásokra, jó megoldásnak tűnhet az innovatív megoldások adaptálásával történő automatizáció fokozása és a meglévő munkaerő ösztönzőkkel történő megtartása.
Forrás: újHÁZ Centrum
