Varga Gábor Vargosz / Habitat for Humanity Magyarország

Elszalasztott lehetőségek a lakhatás javításában

2021.09.09. Írta:

A Habitat for Humanity Magyarország bemutatta idén tizedik alkalommal elkészített éves lakhatási jelentésének első fejezetét, amely a lakhatási szegénység csökkentésének európai uniós kereteit járja körül. A szakpolitikák és források magyarországi alkalmazását megvizsgálva jelenleg az látszik, hogy Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén.

Az elemzés áttekinti, hogy milyen szakpolitikák útján és milyen pénzügyi források biztosításával tud tenni az EU a lakhatás ügyéért tagállami szinten is. Ezek között kiemelt helyet kapnak a klímacélok megvalósítását elősegítő eszközök, így a klímapolitika az épületfelújítások támogatása és az energiaszegénység csökkentése révén szorosan összefonódik a lakhatás kérdésével. 

A Habitat for Humanity Magyarország idén jubileumi, tizedik alkalommal publikálja éves jelentését a lakhatási szegénységről, ennek első fejezetének bemutatóját pedig egy szakmai kerekasztal-beszélgetéssel egybekötve a Magnet Közösségi Házban tartotta.

A fejezet szerzője, Bajomi Anna Zsófia előadásában először az unióban jellemző lakhatási problémákat vázolta fel. Bár ezek a különböző tagállamokban vagy akár településtípusok mentén is eltérőek lehetnek, általánosságban elmondható, hogy a meredeken növekvő lakásárak Európa-szerte megnehezítik a megfelelő lakáshoz jutást, valamint a kelet- és dél-európai országok – köztük Magyarország – lakói is nagyobb arányban szembesülnek súlyosabb lakásminőségi problémákkal, vagy ezzel részben összefüggésben az energiaszegénységgel. A magyar lakosságot érintő további nehézségek között említette a lakóépületek magas korát és energiafogyasztását, az elavult épületállományt és az önkormányzati bérlakásszektor alacsony arányát is.

Lakhatási, felújítási támogatások a klímavédelem érdekében

A lakáspolitika, így ezeknek a problémáknak a megoldása is tagállami hatáskör, az EU azonban az energiapolitika, a regionális- és várospolitika, a foglalkoztatási és szociális ügyek, vagy akár a gazdaságpolitikai koordináció mentén közvetlen vagy közvetett hatást tud gyakorolni a lakhatásra. A szakpolitikák megvalósítását az EU elsősorban jogszabályok alkotásával és pénzügyi források biztosításával tudja elősegíteni. A Tiszta energiát minden európainak jogszabály-csomag például az újépítésű lakások energiahatékonyságának növelését, illetve a meglévő épületek felújítását ösztönzi, hasonlóan az Európai Zöld Megállapodás Felújítási Hullám stratégiájához. Ennek célja az épületfelújítási arány megduplázása, a kibocsátások csökkentése, a helyreállítás előmozdítása és az energiaszegénység mérséklése érdekében. Ugyancsak e cél eléréséhez a Fit for 55 javaslatcsomag az épületek kibocsátásának szabályozásával, valamint az energiára és energiahatékonyságra vonatkozó célszámok növelésével kíván hozzájárulni.

Ebből a rövid felsorolásból is jól látszik, hogy a klímavédelmi célok megvalósítása – ami 2020-tól az EU kiemelt fókuszterületei közé tartozik – és az energiapolitika szorosan összekapcsolódik az uniós lakáspolitikai törekvésekkel, valamint a lakhatási- és energiaszegénység csökkentésével.

Mivel a legtöbb lakhatással szorosan összefüggő szakpolitikai célkitűzésnek jelenleg nincs jogi úton kikényszeríthető eleme, ezért az EU egyik legfontosabb eszköze e területen a pénzügyi támogatások nyújtása. Ezeket főként a Többéves pénzügyi kereten keresztül osztják el, meghatározott elvek mentén, 7 éves periódusokra. 2021-től az erős klímacélok elérése érdekében az épületek energiahatékony felújítására a korábbinál jelentősebb források állnak a tagállamok rendelkezésére. Továbbá például a koronavírus-járvány utáni talpra állást szolgáló NextGenerationEU helyreállítási alap legjelentősebb eleme, a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) összesen 723 milliárd eurónyi forrást biztosít, ennek 37 százalékát klímavédelemre kell fordítani, a prioritásai között pedig szerepel az épületek energiahatékony felújítása és a megújuló energiaforrások elterjesztése is.

Kihasználatlan források

A magyar, 2021 és 2027 közötti időszakra vonatkozó stratégiai- és programtervezeteket, valamint az olyan központilag támogatott intézkedéseket, mint az Otthon Melege Program áttekintve az látszik, hogy a lakáspolitikai beavatkozások a középosztálybeli gyermekes családok lakáshoz jutását és lakásfelújítását támogatják, az alacsony jövedelműek lakáshoz jutással és lakásfenntartással kapcsolatos nehézségeit nem, vagy csak elenyésző mértékben enyhítik. Az energiahatékonyságra is felhasználható EU-s forrásokból Magyarország semennyit sem fordít a lakóépületek komplex energiahatékony felújításra, hanem a lakossági felújítások kivitelezését a piacra bízza, anélkül, hogy garantálná, hogy ezek a beruházások ténylegesen megvalósulnak a lakosság körében.

A stratégiák alapján továbbá nem látszik biztosítottnak a legrosszabbul teljesítő és általánosságban a lakóépületek kellő arányú felújítása, valamint az energiaszegénység által érintett háztartások számának csökkentése sem. A magyar operatív programtervek a sérülékeny csoportok lakhatási helyzetének javítására nyíló lehetőségeket sem aknázzák ki, az energiahatékony felújítással kapcsolatos részeik felületesek, nagyon alacsony ambícióval bírnak, a célkitűzések általánosak, vagy nincsenek, a tervezett beavatkozásokról szóló szinte minden részlet hiányzik (forrásigény, finanszírozás, felelős, ütemezés). Ez alapján elmondható, hogy Magyarország nem él azzal a lehetőséggel, hogy energiahatékonysági és egyéb felújítási programokkal érdemben javítson az EU-s összehasonlításban rossz lakáshelyzetén.

Ezzel szemben a lakhatási problémák enyhítése érdekében a Habitat jelentésében számos intézkedésre, beavatkozásra és stratégiai döntésre tesz javaslatot a megfizethetőség, az energiahatékonyság, a lakásminőség, az energiaszegénység, a szegregáció és a hajléktalanság témájában.

A bemutatót követő szakmai kerekasztal-beszélgetésen a EU lakhatási hatásköre, az energia- és klímapolitika, valamint a lakhatási szegénység csökkentésének szoros összefonódása került fókuszba.

Sümeghy György, a Habitat for Humanity EMEA régiójának lakáspolitikai igazgató-helyettese azt hangsúlyozta, hogy „Ugyan szigorúan jogi értelemben nincs kompetenciája az EU-nak lakhatási ügyekben, azonban a nagy pénzügyi válság olyan lakhatási válságot indított el Budapesttől Londonig, hogy az Európai Parlament nagyon könnyen rávehető, hogy lakásügyekben nyilatkozzon”.

„Energiahatékonyság szempontjából intenzív időszakot élünk, EU-s szinten rengeteg forrás áll rendelkezésre a következő költségvetési ciklusban. Ugyanakkor a hazai operatív programokban nem jelenik meg az épületenergetikai korszerűsítések támogatása – pedig elsősorban arra kellene törekedni, hogy az épületek energiaigényét csökkentsük.” – emelte ki Koritár Zsuzsanna, Magyar Energiahatékonysági Intézet (MEHI) ügyvezető igazgatója.

Bajomi Anna Zsófia a beszélgetésen a fentiekhez hozzátette: „A már megjelent stratégiai dokumentumok és programtervezetek alapján az is elmondható, hogy az energiaszegénység kérdése a hazai tervekben sajnos kevéssé jelenik meg. A szakpolitikai javaslatok felületesek és nem adnak lényegi választ a problémára.”

A Habitat for Humanity Magyarország 2021. évi lakhatási jelentésének első fejezete ezen a linken olvasható.

Megjelent: 30 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. szeptember 10., péntek 13:13

Blog archivum