Juhász Attila, az ÉVOSZ Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke egy az építőanyag-kereskedők körében nemrégiben végzett kutatás* eredményeit ismertetve az építőanyagok és építési termékek irányti igények drasztikus csökkenését mutatta be, ami pontosan bemutatja az építési ágazat lejtmenetét. 

Tibor Dávid, az ÉVOSZ Hazai Építőanyag-gyártó Tagozatának elnöke sem finomkodott: már nem arról van szó, hogy kevesebb a nyereség, hanem, hogy hogyan és meddig képesek a gyártók a veszteséges működést finanszírozni. Mint mondta már elindultak a gyárbezárások és a létszámleépítések, utóbbi nagyjából a munkaerő 20-25%-át érintheti. "És a második félévben ez folytatódni fog" - mondta.

Emlékeztetett, hogy tavaly nagyon erős évet zártak, de a 2022-es első félévi konunktúra a másik véglet volt, ami ugyancsak fenntarthatatlan hosszabb távon. A kereslet kielégítésére akkor, aki tehette fejlesztésekbe fogott, ám ezek a kapacitások most kihasználatlanok, egyre nagyobb veszteségeket termelnek.

Tibor Dávid úgy fogalmazott, hogy a piac összeomlóban van az 50%-os igénycsökkenés következtében.

Koji László, az ÉVOSZ elnöke szerint még nem is vagyunk a mélyponton, 2024. még nehezebb lesz. Az erős és gyors ciklikusság kivérezteti az ágazatot. A nagyobb kivitelezőknek egy, a kisebbeknek legfeljebb fél évre vannak tartalékaik. A kereskedőknél mindenkit megvisel a visszaesés, az anyaggyártóknál a nagy beruházásokat végrehajtók szenvedik el a legnagyobb veszteségeket.

"Kellene egy állami program, ami csökkenti az ágazat ciklikusságának a mélységét" - mondta Tibor Dávid. Az ágazat minden szereplőjének kiemelten fontos lenne a kiszámíthatóság. 

Elhangzott, hogy talán 2025-re érkezhet meg a fellendülés, azonban a kapacitásokat most kell megmenteni. Most kellene megakadályozni a leépítéseket, a szakemberek további elvándorlását, ami már megkezdődött.

"Nemzetgazdasági szintű problémák jönnek"- utalt Koji László a magyar szakemberek kiáramlására, és intézkedést sürgetett a hazai munkaerő megmentésére, a külföldi munkások beáramlásának a visszaszorítására.

Mindhárman egyetértettek abban, hogy az ágazat nem támogatást, hanem munkát, megrendeléseket szeretne. Egy állami lakásfelújítási program lehetne például az, ami mind az építőipari szereplőknek - anyaggyártók, kereskedők, kivitelezők -, mind a családoknak jól jönne. Az ágazat számára egyenesen életmentő lenne.

A lakosság egyre nagyobb hányada szeretne felújítani, ám nincsen pénze rá, s most állami támogatást is csak a kistelepüléseken élők kaphatnak, ha jogosultak a falusi csokra. Az egyelőre nem érkező EU-s támogatások ugyan tartalmaznak erre dedikált forrásokat, de ezzel az idén még biztosan szám számolhatunk. Így a környező országok európai uniós finanszírozású programjai helyett saját forrású korszerűsítési programra számítanak az ágazati szereplők. Mivel az építőipar részéről a megvalósításhoz minden megvan - építőanyag, kivitelezők -, még ez év végére érezhető segítséget hozna egy ősz elején beinduló lakásfelújítási támogatási program - nem kifelejtve a társasházakat sem.

Ezzel az egy évben ideális 250 ezres lakásfelújítási szám esne talán a korábbi mélypont alá. Ez azért is égető, mert a hazai kb. 4 millió lakás 80%-a nem felel meg a jelenlegi energetikai előírásoknak. Ezt pedig a lakosok a saját bőrükön is érzik, különösen, ha majd véget ér a rezsitámogatás korszaka.

*Az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) keretein belül nemrég megalakult Magyar Építőanyag-kereskedelmi Tagozat 150 építőanyag-kereskedelmi vállalkozás megkérdezésével feltérképezte, milyen várakozásokkal tekintenek az építőanyag és építési termék-kereskedelem szereplői 2023. II. félévére a piac változásainak tükrében. A kutatás eredményeit az Egyre több elbocsátás jöhet az építőanyag-gyártóknál című cikkünkben olvashatja.