A KSH friss tájékoztatója szerint a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 18 227 volt, 0,9%-kal több, mint 2018 azonos időszakában.

Pozitívnak tartjuk, hogy kormányzat demográfiai célokkal is összeköti a lakásépítések támogatását. Látható azonban, hogy a hazai lakásállomány minőségi megújításához szükséges építésekhez egy állami bérlakásépítési program is szükséges. Vállalt három gyermek esetén a lakást bérlő család bekerülési költségen megvásárolhatná a bérelt lakást.

Véleményünk szerint megfizethető költségek mellett működő, alacsony rezsijű, a fenntarthatósági szempontokat megvalósító, a legális munkával, adófizetéssel és a családalapítással, gyermekvállalással összekötött bérlakásrendszer kialakítása a demográfiát érdemben támogató eszköz lehetne Magyarországon. Egy ilyen bérlakásprogram nem lenne ellentétes a lakástulajdonszerzés támogatásával sem, hiszen amellett, hogy kezdeti segítséget jelentene a saját lakáshoz önerővel nem rendelkező családalapító fiatalok számára, olyan módon alakítható, hogy a bérlő családok a lakásokat később akár meg is vásárolhassák.

A lakásépítések számában látható némi csökkenés, részben vélhetően az áfakedvezményekre 2023-ig adott hosszabbítás miatti projekthosszabbítások, részben a munkaerőhiány miatti csúszások következtében. Az év második felében az építések száma várhatóan még emelkedni fog. Egyelőre nem felmérhető még, hogy a demográfiai célokkal összekötött lakástámogatási rendszer mennyiben járul hozzá lakásépítési számokhoz. A közölt számok alapján várhatóan 20 ezer körül fog alakulni a lakásépítések száma 2019-ben, ami a szükséges lakásépítési volumennek hozzávetőleg a fele.

A 2013-as mélypontról (7 ezer lakás építése) az utóbbi években jelentős pozitív elmozdulás történt. 2018-ban 17,7 ezer lakás épült fel, 2019 első féléve is növekedést hozott.
Az elmúlt években valamelyest nőtt az 1000 főre jutó lakásépítések száma, ugyanakkor a 2018-ban népességarányosan Ausztriában még mindig csaknem 3,5-szer, Lengyelországban 2,6-szor annyi lakás épült, mint Magyarországon.

Magyarország a lakásállományhoz képesti lakásépítések számában is elmaradásban van a környező országoktól. A lakásépítések száma a lakásállományhoz képest Ausztriában és Lengyelországban mintegy 3,5-szerese volt a hazainak.

A lakásállományhoz képesti 1%-os újlakás-építés jelenti azt, hogy a lakásállomány százévente megújul. Tekintettel a hazai lakásállományra (4,3 millió darab), évi legalább 43 ezer lakásépítésre lenne szükség. A 2019-re várható 20 ezer lakásépítés még messze a szükséges szint alatt van.

A családok gyermekvállalását elsősorban a megélhetés és az otthonteremtés kiszámíthatósága, a támogatási rendszer stabilitása ösztönzi. Ehhez világos gazdaság- és vidékfejlesztési politikára, valamint hosszú távú, átlátható lakásprogramra, ezen belül lakásépítési és lakásfelújítási célszámokra, valamint koherens támogatáspolitikára van szükség.

A lakásépítések jelenlegi legjelentősebb akadálya az építőipari munkaerőhiány. A kiszámíthatatlan lakásépítési volumen is hozzájárul ahhoz, hogy kevesebben választják az építőipari szakmákat.

A KSH szerint 2019 I. félévében az előző évhez képest:
• 2019 I. félévében Budapesten 8,6, a kisebb városokban 7,8%-kal kevesebb lakás épült. A megyei jogú városokban 10, a községekben 4,3%-kal több lakást vettek használatba. Pest megyében a lakásépítések száma továbbra is kiemelkedő, ám az előző év azonos időszakához képest 5,9%-kal csökkent. Győr-Moson-Sopron megyében 10%-kal emelkedett az épített lakások száma (1156), amely így önmagában meghaladta az Alföldön és Észak-Magyarországon felépült összes lakásét (1032).
• A természetes személyek által épített lakások aránya 49%-ról 47%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 49%-ról 52%-ra emelkedett.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 51%-a családi házban, 40%-a többszintes, többlakásos épületben, 4,2%-a lakóparkban található.
• A lakások 53%-a értékesítésre, 45%-a saját használatra, 2,1%-a bérbeadásra épült.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 2 m2-rel, 99 m2-re csökkent.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma országosan 0,9%-kal, 18 227-re nőtt, Budapesten alig emelkedett, a megyei jogú városokban 3,2, a többi városokban 5,7%-kal csökkent, míg a községekben 20%-kal nőtt. Az építtetők az esetek 47%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével. Ez az arány Budapesten 7,5%, az alacsonyabb területi egységek felé haladva egyre magasabb, a községekben elérte a 92%-ot.
• A kiadott új építési engedélyek (bejelentések) alapján 11%-kal több, összesen 7486 lakóépület építését tervezték, a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma 2007 volt, ami 1,3%-kal kevesebb az egy évvel korábbinál.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

A lakásállomány minőségi megújítása közérdek. A felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is. A létesülő új lakások hozzájárulnak, hogy a különböző társadalmi rétegekben élők egy lépcsővel feljebb lépjenek a minőségi lakhatás irányába.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 10 évre szóló lakásprogram Magyarországon. Úgy gondoljuk, ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

Továbbra is szükségesnek tartjuk egy kormányzati lakásügyi felelős, kormánybiztos kijelölését a lakásfelújítási, lakásépítési intézkedések koordinálására és állandó szakmai egyeztetésére, a szakmai és civil kezdeményezések, javaslatok ésszerű integrálására a kormányzati folyamatokba, döntésekbe.

Értékelésünket az alább letölthető anyagban olvashatja.