Nyomtatás
Párdi Zsófia / igylakunk.hu

Az otthonteremtési intézkedések hatására tovább nőnek a lakásépítési számok

2021.07.29. Írta:

TLE-közlemény - Lényeges lenne, hogy a Kormány jelöljön meg lakásépítési célszámokat a következő 5-10 évre.

2021 első félévében 9.795 új lakás épült, 13%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 15.274 volt, 22%-kal több, mint 2020 azonos időszakában.

Az első félév adatai megerősítik a kibővített otthonteremtési program intézkedéseinek élénkítő hatását a lakásépítési szektorra. A lakásépítési engedélyek száma továbbra is emelkedőben, egyre több lakásprojekt indul. Ezt a trendet erősíti, illetve nyújtja el hosszabb távra a Magyar Nemzeti Bank július elején bejelentett Zöld Otthon Programja, valamint a rozsdaövezeti új lakások adásvételére vonatkozó áfavisszaigénylés.

A 2021. évben óriási pozitív ösztönzést kaptak a lakásépítések, lakásfelújítások. Az építkezők, lakásvásárlók, felújítók igénybe vehetik a CSOK-ot, az áfakedvezményeket, a kedvező lakáshiteleket, az illetékkedvezményt, a jelzáloghitel-elengedést, a felújítási kedvezményt.

A jelenlegi szabályok szerint az otthonteremtési támogatás több más eleme (falusi CSOK, illetékmentesség, új lakás vásárlása csokkal 0% áfával) is kifut 2022 végén. A CSOK marad, és szeptembertől a rozsdaövezetekben épülő lakások vásárlása után visszaigényelhető lesz a jelemlegi 5% áfa is, ami új lendületet adhat a lakásépítéseknek ezeken a területeken.

A jegybanki refinanszírozású Zöld Otthon Program lakáshitelének kamata a teljes futamidő alatt teljesen fix lesz és legfeljebb 2,5 százalékos lehet. Jelentős feltétel, hogy az MNB által meghirdetett új lakáshitel-konstrukció energetikai követelményt is tartalmaz, vagyis azok vehetik igénybe idén októbertől, akik legalább BB energetikai besorolású újépítésű lakást vásárolnak vagy építenek.

Lényegesnek tartjuk, hogy a program magas energiahatékonyságú új lakások, családi házak építésére, illetve vásárlására nyújt forrást, mert ez fontos lépés a minőségi lakásépítés ösztönzése, támogatása felé. Amikor a lakásállomány megújításáról beszélünk, nem mennyiségi, hanem minőségi megújulás a kívánatos, hiszen felépülő lakások nemcsak az építkezők és az új lakást vásárlók érdekét szolgálják, hanem meghatározzák a következő 100 évben bennük lakók életkörülményeit is.

Ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon, ezek mellett szükséges lenne az általános 5%-os újlakás-áfa fenntartása, illetve az otthonteremtési támogatások állandósága. Azt a lehetőséget, amelyet a 2020-ban bejelentett intézkedésekkel megkaptak a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat – anyaggyártók, tervezők, kivitelezők, fejlesztők, építőanyag kereskedők, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók -, csak egy hosszú távon kiszámítható környezetben lehet hatékonyan kihasználni.

Ez a hosszú távon kiszámítható, mérsékelt ciklikusságú építőipari környezet tudja biztosítani a lakásállomány minőségi megújítását, a kívánt demográfiai célokat és nemzetgazdasági hatásokat.

A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat. A miniszterelnök által is említett évi 40 ezer lakásépítés elérése legalább egy évtizedre szóló program eredménye lehet. Fontos lenne, hogy a Kormány a következő 5-10 évre meghatározzon olyan maximális lakásépítési célszámot is, amely az építőipari kapacitással nagyságrendileg fenntartható.

Lényeges lenne az is, hogy a lakásépítési és a lakásfelújítási piacon hosszú távú kiszámíthatóság legyen, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A ciklikusság csökkenthető lenne egy piaci, vagy közhasznú  bérlakásépítési intézményrendszer kialakításával (Közhasznú lakásépítési program javaslat), amely közvetlen beavatkozási és konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehetne a kormányzat kezében.

A felújítások, korszerűsítések ösztönzése ugyancsak konjunktúrakiegyenlítő eszköz lehet. Lényegesnek tartjuk, hogy egyes esetekben a felújítás helyett a helyettesítő új építés a gazdaságilag és műszakilag is indokolt megoldás, a támogatási rendszer ezt megfelelően vegye figyelembe.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.

A KSH szerint 2021 I. félévében az előző év hasonló időszakához képest:

  • A használatba vett lakások száma ugrásszerűen nőtt a fővárosban és csökkent vidéken. Budapesten 4.532 lakást vettek használatba, ami közel háromszorosa az egy évvel korábbinak. Ugyanakkor a megyei jogú városokban 30, a többi városban 19, a községekben pedig 26%-kal kevesebb lakást adtak át, mint 2020 I. félévében.
  • A természetes személyek által épített lakások aránya 45-ről 28%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 54-ről 71%-ra nőtt 2020 I. félévéhez képest.
  • Az új lakóépületekben használatba vett lakások 33%-a családi házban, 64%-a többlakásos épületben, 0,9%-a lakóparkban található.
  • A használatba vett lakások átlagos alapterülete 13,5 m2-rel, 83 m2-re csökkent 2020 I. félévéhez képest.
  • 2020 I. félévében a saját használatra épített lakások aránya 42% volt, amely idén 27%-ra csökkent. Az értékesítési céllal épített lakások aránya ezalatt 56-ról 71%-ra nőtt.
  • Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 15.274 volt, 22%-kal több, mint 2020 I. félévében. A használatba vett lakások számával ellentétesen alakult az építési engedélyeké: utóbbiak a fővárosban visszaestek és vidéken indultak növekedésnek. Budapesten 42%-kal kevesebb, a megyei jogú városokban 72, az egyéb városokban 49, a községekben pedig 77%-kal több lakás építését tervezték, mint 2020 azonos időszakában. Az építtetők az esetek 67%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
  • 2020 I. félévéhez képest az engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma minden megyében növekedett. A tervezett lakásoké Hajdú-Bihar megyében közel a háromszorosára, Somogy és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében több mint a kétszeresére nőtt. Minden negyedik építendő lakás Pest megyében található, ahol a számuk 70%-kal emelkedett és meghaladta a 4 ezret.
  • 2020 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 58%-kal több, összesen 8.566 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett lakóépületek száma minden megyében növekedett. A tervezett nem lakóépületek száma országos szinten 2329, 21%-kal több, mint 2020 I. félévében.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

Részletes elemzésünk és a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.

 

 

Megjelent: 1124 alkalommal Utoljára frissítve: 2021. július 29., csütörtök 09:48