Lakásépítések 2023. i. negyedév KSH Fókuszban a vármegyék

Az ország nagyobb része nem tervez építkezést mostanában

2023.07.21. Írta:

Átlagban mindössze 3,8 darab lakás épült tízezer főre vetítve 2023 első negyedévében Magyarországon a tavalyi 21 után. Budapesten kívül még nyolc vármegyében csökkent az átadott lakások száma, van, ahol több mint felére. A lakásépítési kedv a fővároson kívül még 15 vármegyében esett vissza az egy évvel korábbihoz képest a KSH adatai alapján.

A Fókuszban a vármegyék című kiadványból az is kiderül, hogy 2023 I. negyedévében: az egy évvel korábbihoz képest 20%-kal, 3,6 ezerre csökkent a lakásépítések száma. Az év azonos időszakait tekintve utoljára 2018 I. negyedévében épült ennél is kevesebb lakás az országban. Az országos csökkenés hátterében döntően a fővárosban tapasztalt jelentős visszaesés állt, amit nagyrészt a jelentős lakáspiaci súlyú vármegyéket érintő építésikedv-növekedés csak némileg ellensúlyozott.

A tavalyi év végén 21 lakásépítés jutott 10 ezer lakosra Magyarországon, ez az idei első negyedévben mindössze 3,8 volt. Ezt az átlagot csak hat vármegye tudta meghaladni. Budapesten az országos átlag 2,2-szerese jutott, míg Nógrád, Békés, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Vas és Zala vármegyében annak a negyedét sem érte el az újépítésű lakások száma. 

A lakásépítések száma abszolút értékben továbbra is – az évek óta megszokott módon -Budapesten, Pest és Győr-Moson-Sopron vármegyében volt a legmagasabb 2023 első negyedévében is. Utánuk következett Fejér, Csongrád-Csanád és Hajdú-Bihar és Komárom-Esztergom vármegye száz fölött építéssel. A többi vármegyében száznál kevesebb lakás készült el az első negyedévben: Baranyában, Békésben és Vas vármegyében 20-nál kevesebb, Nógrádban mindössze egy darab.

Ha a visszaesés mértékét nézzük, Budapesten például majdnem felére csökkent az átadott lakások száma. Szintén nagy volt a visszaesés Zalában, Veszprémben, Nógrádban, Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, Bács-Kiskunban és Baranyában is, ugyanakkor valahol nőtt a lakásépítések száma: Tolnában és Komárom-Esztergom vármegyében kiugróan - igaz itt nagyon alacsony volt az összehasonlítási alap.

Az átadott lakások mintegy 60% a Közép-Magyarországon készült el, a dél-dunántúli régióban pedig kevesebb mint 100.

A vizsgált időszakban kevesebb mint 1600 családi ház épült az országban, a legnagyobb arányban Pest vármegyében. (2022 I. negyedévében ez a szám némileg alacsonyabb volt: 1475 db.)

Többszintes többlakásos épületben mindössze 1662, lakóparkban pedig 250 lakást adtak át, jóval kevesebbet, mint tavaly ilyenkor (2022. I. negyedév: 2416 társasházi és 564 lakóparki lakás).  A társasházi lakások több mint 60%-a épült Budapesten, és több olyan vármegye volt, ahol 20, illetve 10 alatt volt ez a szám, két vármegyében pedig egyetlen lakást sem adtak át ez év első negyedévében.

 Az átadott lakások közül kétszer annyit építettek vállalkozó, mint természetes személyek, míg tavaly még a lakások háromnegyedét fejlesztők építették.

A lakásépítési kedv csak négy megyében nőtt valamelyest, az összes többiben csökkent, néhol drasztikus mértékben: 11 vármegyében csökkent a majdnem a felére vagy annál nagyobb mértékben a kiadott lakásépítési engedélyek, illetve egyszerű bejelentések száma. Az országos csökkenés legnagyobb része Pest vármegyére vezethető vissza.

A fővűrosi és vármegyei adatok részletesebben:

Budapesten, 2023 I. negyedévében felerősödött a csökkenő lakásépítési tendencia: az egy évvel korábbinál 42%-kal kevesebb új lakás épült. Az országos szintű csökkenés (–20%) döntő tényezője ez volt. Összesen 1,4 ezer lakást vettek használatba a fővárosban, 35%-ukat a XIII., 23%-ukat a XIV., 18%-ukat a III. kerületben.

A fővárosi csökkenés alapvetően a vállalkozásoknál jelentkezett, esetükben 45%-os visszaesést regisztráltunk. A lakásépítésekben jóval kisebb súlyt képviselő természetes személyeké ugyanakkor jelentősebb mértékben, közel hattizedével meghaladta az előző év azonos időszaki alacsony bázist.

Az építési kedv csökkenése a lakások túlnyomó többségét kitevő többszintes, többlakásos, illetve – a beruházások nagy részének befejeződésével – a lakóparki épületben használatba vett lakásoknál volt tetten érhető. A kis súlyú családi házas formánál viszont bővült a lakásátadások száma.

Az elmúlt 1,5 év erősödése után 2023 I. negyedévében mérsékelt érdeklődés mutatkozott az építési engedélyek iránt a fővárosban: az egy évvel korábbihoz képest 16%-kal (1,7 ezerre) csökkent a kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma. Ebben a lakásépítés jelentős drágulása és a lakáshitelek emelkedő kamatterhei mellett az is közrejátszott, hogy a kedvezményes áfa hosszabb távon is elérhető maradt.

Bács-Kiskun vármegyében 56%-kal visszaesett a lakásépítés, az egy évvel korábbihoz képest. Összesen 62 új lakást vettek használatba. Az új lakások 44%-a Kecskeméten, egyharmada kisebb városokban, közel negyede községekben épült. Valamennyi településtípusnál visszaesett a használatbavételek száma.

2022-ben számottevően visszaeső lakásépítési hajlandóság 2023 I. negyedévében tovább csökkent Bács-Kiskunban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (127) több mint ötödével elmaradt az egy évvel korábbitól.

Baranyában rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, mindössze 16 lakást adtak át. A számottevő vármegyei csökkenés legnagyobb hányada a többszintes, többlakásos épületben átadottaknál jelentkezett. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 29%-kal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest.

Békés vármegyében 13-ról 11-re csökkent az épített lakások száma. A lakásépítési hajlandóság is rendkívül alacsony szintre csökkent. Az kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (27) az egy évvel korábbi kevesebb mint felére esett vissza.

Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében az előző év azonos időszaki harmadára esett vissza a használatba vételek száma. Mindössze 32 új lakást adtak át. A piac intenzitását a kisebb városokban kivitelezettek nagyarányú csökkenése vetette vissza leginkább. Csaknem valamennyi lakást családi házas formában adtak át. A lakásépítési hajlandóság is tovább csökkent: a kiadott engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (48) – az országos átlagnál valamivel kisebb mértékben – 29%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

Csongrád-Csanád vármegyében az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 69%-kal több, 157 új lakást adtak át. A lakások bő hattizede Szegeden, a fennmaradó egyaránt mintegy 20–20% a többi városban és községekben épült. A vármegyei szintű növekedést döntően a vármegyeszékhelyen bővülő lakásépítések okozták. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (167) – az országos tendenciával ellentétben – 25%-kal meghaladta az előző év azonos időszakit.

Fejér vármegyében az előző év azonos időszaki magas bázisnál is 15%-kal több, 206 új lakás épült. Az új lakások 31%-a Székesfehérváron, 29 és 40%-a a többi városban, illetve községekben épült. A vármegyei szintű növekedés hátterében a kisebb városokban és a községekben számottevően élénkülő építkezések álltak, a vármegyeszékhelyen ugyanakkor jelentős csökkenést regisztráltank.

Az lakásépítési hajlandóság 2022-ben – az évek óta tartó növekedést megtörve – az előző évi, 13 éves csúcsértékhez képest visszaesett Fejérben. Ugyanakkor a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (291) 26%-kal elmaradt az előző év azonos időszakitól.

Győr-Moson-Sopron vármegyében 2023 I. negyedévében is csak az egy évvel korábbi, sokéves mélyponthoz képest következett be élénkülés (+44%). Összesen 308 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, 31%-a Győrben, a fennmaradó 15% pedig a többi városban épült. A növekvő vármegyei tendencia kizárólag a községekben regisztrált építésikedv-élénkülésnek tudható be, a vármegyeszékhelyen és a többi városban gyakorlatilag stagnált a piac. A természetes személyeknél megfigyelt számottevő élénkülést a vállalkozásoknál regisztrált csökkenés valamelyest visszafogta. Ezzel párhuzamosan több (elsősorban győri), helyi önkormányzati építésű lakás (17) is átadásra került.

A vármegyei lakásépítési hajlandóság alakulásában. 2023 I. negyedévében az országos tendenciával párhuzamosan számottevő csökkenést figyeltünk meg: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (352) 47%-kal visszaesett az egy évvel korábbihoz mérten. Utoljára a pandémia kitörésekor, 2020 I. negyedévében (271) volt ennél kevesebb.

Hajdú-Bihar vármegyében az országos szintű jelentős csökkenéssel ellentétben 70%-kal nőtt az épített lakások száma az előző év azonos időszaki alacsony bázishoz képest. Összesen 180 lakást vettek használatba, 42%-uk Debrecenben, 52%-uk a többi városban. A vármegyei szintű növekedés döntően a lakásberuházások többségét végrehajtó vállalkozásoknál megfigyelt dinamikus emelkedésnek köszönhető. A legtöbb lakást többszintes, többlakásos épületben adták át, számuk az egy évvel korábbi 2,4-szeresére emelkedett.

2023. I. negyedévében emelkedés következett be: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (330) – az országos tendenciával ellentétben – 29%-kal nőtt az előző év azonos időszakihoz képest.

Heves vármegyében az előző év azonos időszaki 29-ről 40-re nőtt az épített lakások száma. A 2023 I. negyedévében a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (82) az országos csökkenéssel szemben érdemben nem változott.

Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál 81%-kal több, 76 új lakást adtak át. A lakások közel háromnegyedét kisebb városokban, 17%-ukat Szolnokon, mintegy 9%-ukat pedig községekben vették használatba. Érdemi növekedés csak a kisebb városokban volt. Az új lakások többségének vállalkozás volt az építtetője. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (41) – az országos tendenciával párhuzamosan – 44%-kal visszaesett az előző év azonos időszakihoz mérten.

Komárom-Esztergom vármegyében 2023 I. negyedévében újra emelkedett a lakásépítési kedv: az országos csökkenő tendenciával ellentétben az előző év azonos időszaki alacsony bázisnál több mint 5-ször annyi új lakás épült itt. Az új lakások többségének természetes személyek voltak az építtetői, esetükben 3,3-szeresére nőtt a lakásépítések száma. A lakásépítésekben nagyobb súlyt képviselő családi házas formánál megfigyelt számottevő bővülés volt a vármegyei élénkülés motorja..

A 2022-ben gyakorlatilag stagnáló lakásépítési hajlandóság 2023. I. negyedévben újra csökkent Komárom-Esztergomban. Az utóbbi időszakban kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (70) 75%-kal visszaesett az egy évvel korábbi magas bázishoz képest.

Nógrádban 2023 I. negyedévében viszont gyakorlatilag leállt a vármegyei lakásépítési piac: az előző év azonos időszaki 18-cal szemben mindössze egy lakás kapott használatbavételi engedélyt. A lakásépítési hajlandóság is itt volt a legalacsonyabb: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma az előző év azonos időszaki 42-ről 22-re csökkent.

A 2020-as évtizedes csúcsot követően 2021–2022-ben éves szinten egyre kevesebb új lakás épült Pest vármegyében, de 2023 I. negyedévben is mindössze az előző év azonos időszaki, rendkívül alacsony bázishoz képest történt enyhe emelkedés (5,2%). A felépített 731 lakás kétharmadát városokban, egyharmadát községekben adták át, mindkét településtípus esetében emelkedett valamelyest az építési kedv. A vármegyei lakásépítési piac intenzitását vállalkozásoknál regisztrált élénkülés befolyásolta leginkább, amelyet az előbbiek építésikedv-csökkenése nagyrészt visszafogott. A vármegyei szintű növekedés hátterében legnagyobbrészt a többszintes, többlakásos és a lakóparki épületeknél bekövetkezett számottevő élénkülés húzódott meg.

Folytatódott a lakásépítési hajlandóság 2022-ben megindult csökkenése Pest vármegyében. A 2023 I. negyedévében kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (818) az előző év azonos időszaki felére esett vissza, több mint ötödével elmaradt még a járvány kitörésekor regisztrált, 2020 I. negyedévi mélyponttól is (utoljára 2016 I. negyedévében figyeltünk meg ennél alacsonyabb szintű építési szándékot). Az országos szintű csökkenést leginkább a Pest vármegyei visszaesés okozta.

Somogy vármegyében az egy évvel korábbinál 22%-kal kevesebb új lakás épült. Összesen 69 lakást vettek használatba, melyek több mint fele községekben, közel harmada Siófokon épült. A vármegyeszékhelyen, Kaposváron egyetlen új lakást sem vették használatba. A vármegyei szintű csökkenés teljes egészében a lakások ötödét kitevő, többszintes, többlakásos épületeknél adódott, amelyet a családi és csoportházaknál megfigyelt növekedés részben ellensúlyozott. A lakásépítési hajlandóság az országos átlagnál nagyobb mértékben, 53%-kal visszaesett az előző azonos időszakihoz mérten.

Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében a tavaly lendületet kapott az építési kedv jelentősen veszített üteméből. Az előző év azonos időszakinál mindössze 10-zel több, 96 lakás épült a vármegyében. Számottevő csökkenést mértenk a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások számában is (109): az országos tendenciával párhuzamosan 70%-kal visszaesett az egy évvel korábbi, rendkívül magas bázishoz képest.

Tolnában 2023 I. negyedévében azonban – az országos csökkenéssel szemben – az előző év azonos időszaki 3-ról 32-re nőtt az épített lakások száma és tovább nőtt az építési engedélyek iránti igény is.

Vas vármegyében az egy évvel korábbi 6-ról 15-re nőtt az épített lakások száma, de így is rendkívül alacsony maradt a piac intenzitása. A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (62) az országos tendenciával párhuzamosan, 76%-kal esett vissza az előző év azonos időszakihoz képest.

Veszprém vármegyében rendkívül alacsony volt a piac intenzitása, a vármegyei visszaesés mértéke (–70%) az országos szintű csökkenést is jócskán meghaladta. Az előző év azonos időszaki 113-mal szemben mindössze 34 új lakást adtak át. Az egy évvel korábbihoz képest mindhárom településtípus esetében csökkent az építési kedv, a kisebb városokban regisztrált visszaesésnek volt a legnagyobb szerepe a kedvezőtlen vármegyei tendencia kialakulásában. Az új lakások túlnyomó többsége családi házas formában épült, többszintes, többlakásos épületben egyetlen lakást sem adtak át.

A kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (160) az előző év azonos időszaki csaknem felére esett vissza. Utoljára 2016 hasonló időszakában volt ennél is alacsonyabb szinten az építési szándék a vármegyében.

Zalában a lakásépítések visszaesésének mértéke (–51%) az országos szintű csökkenést is meghaladta. Mindössze 22 lakást vettek használatba, ebből Zalaegerszegen csupán egyet, a többi városban kettőt. A vármegyei szintű csökkenést szinte teljes egészében a vármegyeszékhelyen visszaeső lakásberuházások okozták. Mindössze egyetlen új lakás építtetője volt vállalkozás.

2023 I. negyedévében viszont az országos átlagnál jóval nagyobb mértékű csökkenést regisztráltunk: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma (173) az előző év azonos időszaki, közel két évtizedes csúcs mintegy harmadára esett vissza.

Országosan az előző év azonos időszakinál 38%-kal kevesebb, 5,0 ezer új lakás építését tervezték. Az év ezen szakaszában utoljára 2015 I. negyedévében volt ennél alacsonyabb szinten a lakásépítési szándék hazánkban. Az építési engedélyek iránti érdeklődés csökkenésében több tényező is szerepet játszott: a lakásépítés jelentős drágulása, a lakáshitelek megemelkedett kamatterhei, de a hosszabb távon elérhetővé tett kedvezményes áfa is.

 

Megjelent: 470 alkalommal Utoljára frissítve: 2023. július 21., péntek 12:45

Blog archivum