A javaslat szerint a cél az, hogy 2030-ra elérjük az EU fejlettségi szintjének 100 százalékát, ehhez pedig évente 3,5 százalékkal kellene meghaladni az unió GDP-növekedését.
A három fő feladat: a gazdasági egyensúlyok helyreállítása, a versenyképességi fordulat végrehajtása, egy intenzív növekedési pályára való átállás – írják.
A 12 kulcsterület:
1. Költségvetési konszolidáció
2. Sérülékenységcsökkentő intézkedések
3. Optimális adósságfinanszírozási struktúra
5. Technológia- és termelékenységjavító intézkedések
6. Teljes foglalkoztatás fenntartása és a termelékenység növelése
7. Gyermekvállalás ösztönzése
8. Adatreform
9. Lakáspolitika reformja
10. Zöld átállás és az energiamix javítása
11. Állami hatékonyság és innováció
12. Mérőrendszer a felzárkózásért
A javaslat a lakáspolitika reformjával foglalkozó fejezete helyzetelemzésében az MNB friss Lakáspiaci jelentésének adataira támaszkodik. Ebben kiemeli, hogy
- a lakásáremelkedés következtében valamennyi magyar régióközpontban romlott a lakásvásárlás elérhetősége,
- a jövedelmek nem tartanak lépést a lakásárakkal, így egyre több évnyi megtakarítás szükséges a lakások megvásárlásához,
- a lakástámogatások nélkül ma már túlzott terhet jelent egy új lakás megvásárlása Budapesten,
- az otthonteremtési támogatások által nyújtott segítség három gyermek vállalása esetén válik érdemivé.
Ugyancsak bemutatják, hogy
- Magyarországon a lakásépítések száma régiós és historikus összehasonlításban egyaránt alacsony,
- a lakások megújulási aránya mindössze 0,4 százalék, szemben a régió 1 százalék körüli átlagával,
- az új lakások kínálata tartósan elmarad a kereslettől,
- az alacsony kínálat az árak folyamatos emelkedését eredményezi.
Kitérnek arra is, hogy
- a hazai építőipar – még az aktuálisan alacsonyabb építés szint mellett is – évek úta munkaerőhiánnyal küzd,
- tavaly Magyarországon növekedtek a legnagyobb mértékben a lakásépítés költségei az EU-n belül,
- a hazai építőipar régiós és európai összehasonlításban is magas importaránnyal dolgozik é több építőanyagnál is ellátási problémák mutatkoznak,
- az építőanyagárak emelkedése 2022-ben is folytatódik,
- mindez drágítja és egyre elérhetetlenebbé teszi a lakásokat.
Következésképpen, ahhoz, hogy a lakásépítések száma ismét elérje az évi 30-35 ezret, hosszú távon is kiszámítható keresleti és kínálati ösztönző rendszerre van szükség. Ehhez növelni kell az építőipar hatékonyságát, meg kell erősíteni mögötte a hazai építőipari-alapanyagipart és biztosítani kell a szakképzett munkaerő rendelkezésre állását.
A célkitűzések között szerepel a lakáskínálat szélesítése mellett, a lakhatási lehetőségek bővítése, a bérlakásban élők arányának 9-ről 30%-ra emelkedése.
Az alapelv a kiszámítható lakáspiaci ciklus megteremtése a kínálati oldal fejlesztésével és a családok támogatásával.
Ide tartozik a tartósan 5 százalékos lakásáfa, az energiahatékonyságot javító felújítási programok meghirdetése családi házakta és társasházakra, bérlakásprogram a fiataloknak és állami alkalmazottaknak, a családi otthonteremtési kedvezmény átalakítása úgy, hogy az egy és két gyereket nevelőkre jobban fókuszáljon, valamint egy jól működő albérleti piac megteremtése.
A javaslat kiemeli, hogy a fiatal elsőlakás-vásárlók otthonteremtéséhez elérhető finanszírozási megoldások megteremtésére van szükség.
A piaci alapú zöld finanszírozási megoldások között helyet kap a Minősített Fogyasztóbarát Lakáshitel bővítése zöld célokkal, ami hozzájárulna több zöld hitel folyósításához, valamint a lakásállomány energetikai hatékonyságának növeléséhez.
A fiatalok támogatása kapcsolódik a gyermekvállaláshoz is, márpedig a javaslat egyik kulcsterülete a gyermekvállalás ösztönzése: évi 110 ezer gyermek születését tűzve ki célul. A demográfiai fordulat eléréséhez a javaslat szerint szélesíteni kell a családtámogatási rendszert. Ennek része az otthonteremtési programok, ezen belül is az első otthon megszerzését segítő programok támogatása.
A teljes javaslat itt olvasható.
