Erős visszaesést mutat a lakásépítések és a lakásépítési engedélyek száma 2023-ban a korábbi évekhez képest.  Ebben a helyzetben minden lehetséges ösztönző intézkedésre szükség van, ami segíti a családokat az otthonteremtésben és támogatja az elmúlt években létrejött építőipari kapacitások megtartását.

A jövő évtől életbe lépő átalakított családtámogatási rendszer – csok plusz, falusi csok, babaváró – akkor tudja mérsékelni a lakáspiaci visszaesést, ha kiszámítható módon, hosszú távon fennmarad.

2023-ban jelentős csökkenés látható a lakásépítések számában: a lakásfejlesztők drasztikusan visszafogták társasházi és lakóparki építéseket, és a családiház-építések száma is bezuhant. A második félévben fékezte a lakásprojektek előkészítését a családtámogatások 2024-től bejelentett változásának bizonytalansága is.

Mára körvonalazódott a CSOK támogatások új rendszere - a falusi csok bővítése, valamint a városi csok helyébe lépő csok plusz, amely segítséget jelenthet mind a kistelepüléseken, mind a városokban a gyermeket nevelő, vállaló családok számára.

Ezek az intézkedések várhatóan valamennyire képesek lesznek ellensúlyozni a lakásépítések drasztikus visszaesését, csökkentve ezzel az építőipari munkahelyek megszűnését, a vállalkozások bedőlését, a gyártói kapacitások leépülését, a szakképzésbe készülők elbizonytalanodását.

A Kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának véleményünk szerint része kellene, hogy legyen egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban.

Egy, a tulajdonszerzést is lehetővé tevő állami/közhasznú, megfizethető bérlakásrendszer felállítása segíthetne abban, hogy a lakásállomány minőségi megújulásához szükséges lakásszám megépüljön Magyarországon. Ez az intézmény olyan eszköz lehetne, amely alkalmas a lakásépítési hullámvölgy mérséklésére, a fiatal szakemberek, a fiatal családok itthon tartására, a népesedési célok támogatására is. Fontos, hogy ebben érvényesüljenek a fenntarthatósági és „zöld” építészeti szempontok, és jelenjen meg a családok gyermekvállalásának támogatása is.

A lakásépítési, lakásfelújítási program elemei mint konjunktúrakiegyenlítő eszközök tudnának működni a válságból való kilábalás idején.

Ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a gazdaság hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre, kiszámítható támogatáspolitikára van szükség, vagyis a megfelelő intézkedések ne csak néhány évig éljenek.
Ahhoz, hogy a lakásépítések száma ne csökkenjen jelentősen a következő években, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége, illetve az otthonfelújítási támogatás újraindítása. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. Ez hozzájárulna az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához, a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez; a stabil munkahelyekhez; a szakképzési igények tervezhetőségéhez; a minőségi építésekhez.

A kiszámíthatóságot erősítené, ha megszületne egy legalább 15 évre szóló lakásprogram. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a Kormány nem engedné az építési számokat.

*

A KSH szerint 2023 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

• 10.808 lakást vettek használatba az országban, 21%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. Budapesten 29%-os visszaesés történt, 3234 lakás épült. A vármegyeszékhelyeken 37-kal, a többi városban 8,6%-kal, a községekben 8,1%-kal csökkent az épített lakások száma 2022 azonos időszakához képest.
• A vállalkozások által épített lakások száma 22%-kal, a természetes személyek által építtetetteké 16%-kal esett vissza 2022 I–III. negyedévéhez mérten.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 50%-a családi házban, 43%-a többlakásos épületben, 3,4%-a lakóparkban található.
• A saját használatra épített lakások aránya 38%, az értékesítési célra építetteké 60% volt.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 4,0 m2-rel, 97,8 m2-re nőtt.
• Minden régióban csökkent az átadott lakások száma 2022 azonos időszakához képest, a legnagyobb mértékben Észak-Magyarországon (63%), a legkevésbé Pest régióban (1,6%).
• Az átadott lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 19%-os, a Dunántúlon 13%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 36%-os volt

• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 14.894 volt, 43%-kal kisebb, mint 2022 I–III. negyedévében. Az új lakások 34%-át a fővárosban tervezik megépíteni. Az építési kedv az összes településkategóriában csökkent. A települési hierarchiában lefelé haladva egyre nagyobb a visszaesés: a fővárosban és a vármegyeszékhelyeken 39%-kal, a többi városban 43%-kal, a községekben 49%-kal kevesebb lakás építését tervezik.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az ország minden részén csökkent. Regionális szinten a legnagyobb visszaesés Dél-Dunántúlon (57%), ezen belül Baranya vármegyében következett be (67%). A lakásépítési engedélyek száma egyaránt 50%-kal csökkent Pest régióban és Nyugat-Dunántúlon is.
• A nagyrégiók szintjén a tervezett lakások számának visszaesése Közép-Magyarországon 43, a Dunántúlon 47%-os, Alföld és Észak nagyrégióban 31%-os volt.

• 2022 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 43%-kal kevesebb, összesen 6297 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3070 volt, szintén elmaradt az egy évvel korábbitól.

 A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

 Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető