Az építőipar tartja magát, de a szakemberek a beruházások, köztük a lakásépítési fejlesztések számának csökkenésére számítanak. Fontos lenne a kiszámíthatóság növelése, a külföldi beszállítóknak való kitettség csökkentése, illetve a hatékonyságnövelés az ágazat stabilitása érdekében – hangzott el több előadótól is a Portfolio Építőipar 2022 konferenciáján.
Az építőipar az idén is jól fog teljesíteni és hozni fogja azt az 5500 milliárd forintos teljesítményt, mint tavaly, de az ágazatnak szintet kell lépnie – mondta Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének elnöke nyitó előadásában. Most, április végén 15 százalékkal magasabb a rendelésállomány, mint tavaly ilyenkor, ezért, ha a későbbiekben csökkenés következik is be, tudja hozni az ágazat a múlt évet.
– Eddig az állam durván 500 milliárdos megrendelésállományt halasztott későbbre, tehát az állami és önkormányzati megrendelések számának csökkentésére számítunk. Ugyanakkor a korábban megkötött szerződéseket teljesítjük – mondta.
A lakosság, egyelőre, az áremelkedések ellenére szeretne felújítani és építeni. Nagy kérdés az – és egyelőre van erre ígéret -, hogy az állam a támogatásokat és adókedvezményeket fenntartja és az idén lejáró határidőket meghosszabbítja.
– Összességében a lakossági, az ipari és a logisztikai megrendelések fogják húzni az idén az építőipart. A teljesítést azonban rendkívül sok tényező akadályozza, és olyan nehézségek mellett kell ezt a teljesítményt hozni, amelyet régen tapasztalt az ágazat – hívta fel a figyelmet Koji László.
A legnagyobb nehézség a cégek számára továbbra is a szakemberhiány, valamint a beszerzési nehézségek és természetesen az orosz ukrán háború hatásai. Ezeken kívül számos egyéb nehézség is jelen van még, a többi között magas adóterhek, a gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága, a tőkehiány, a kapacitások korszerűtlensége, valamint vevők késedelmes fizetése, vagyis a lánctartozások.
Koji László felhívta a figyelmet, hogy Magyarországnak ki kell tudni védeni az építésitermék-hiányt, és azt, hogy nálunk sok termék akár kétszer annyiba kerül, mint Nyugat-Európában. Most az építési termékek 50%-a import, és ezen mindenképpen változtatni kell.
Ugyancsak kiemelte, hogy minden korábbinál nagyobb a veszély most a magyar szakemberek nyugat felé áramlására. Ezt meg kell akadályozni, meg kell fizetni az szakembereket, és biztosítani kell minden olyan körülményt, ami itthon maradásra bírja őket.
Hangsúlyozta továbbá, hogy a kivitelezéseknél, a közbeszerzéseknél is árfelülvizsgálatra van szükség: a folyamatban lévőknél is, a későbbi szerződésekbe pedig be kell építeni a napi árfelülvizsgálat és indexálás lehetőségét.
Az ágazat kitettségét csökkenteni kell
Gyutai Csaba kormánybiztos megerősítette, hogy a tavalyi évben minden idők legjobb építőipari teljesítményével (a 2021. évi kibocsátás 5389 Mrd Ft volt) az idei év elején az építőipar jó induló pozícióval indult. Még akkor is, hogyha velünk maradtak az alapanyagellátási nehézségek és a hatékonysági problémák is.
Az orosz ukrán háború természetesen tovább fokozta a hívásokat. Példaként említette az acélárukat, amelyeknek a beszerzése nagyon nehezen kezelhető probléma. Az alternatív piacokról vásárolt áru minősége gyakran nem felel meg a hazai minőségi elvárásoknak, illetve hosszadalmas minőségellenőrzés és technológiai módosítás után lehet csak esetleg beépíteni őket. Ugyanígy szinte kezelhetetlen helyzetet teremtett a faáruk tekintetében a megnövekedett kínai és amerikai kereslet, ami rendkívüli mértékben felhajtotta az árakat.
A nehézségek sorában említette az energiaárak emelkedését, az építőipari ágazat nemzetközi kitettségét az alapanyagok szempontjából, az erősödő szakemberhiányt, a digitalizáció elégtelenségét, illetve azt a folyamatosan meglévő problémát, hogy a magyar építőipar hatékonysága még mindig harmada a nyugat-európainak.
Ami a megoldásokat illeti, az egyik legfontosabb cél a magyarországi anyagellátás külföldi kitettségének csökkentése. Elsősorban a cement, a homok, a kavics és az égetett kerámia területén szeretné a kormányzat növelni a hazai tulajdoni hányadot. Ez jelentős újra iparosítással lehetséges magyar gyárak nyitásával és támogatásával ez enyhíthetne mind az ellátási problémákat mind az elszálló árakat – mondta a kormánybiztos.
Ezeken a problémákon ugyancsak enyhítene – nem mellesleg fenntarthatóságot és a környezet megóvását is elősegítené – az építésgazdaság körforgásos rendszerének kiépítése. Ez Magyarországon még meglehetősen gyerekcipőben jár, ezért az Innovációs és Technológiai Minisztérium most stratégiai tervet dolgozz ki erre, különös tekintettel a lakossági begyűjtés megoldására. Összesen körülbelül 8 millió tonna építési hulladék visszaforgatásáról, újrafelhasználásáról van szó, ami sok nem megújuló, illetve bizonytalan beszerzésű építőanyag biztosítását is jelentené az ágazatban is.
A kormánybiztos a fejlesztési területek között említette még a készletgazdálkodás jelentőségét, a hatékonyságnövelést és a digitalizációt, a beruházási költségek kontrollját, a BIM mielőbbi általános bevezetését.
Az idei évre vonatkozólag úgy vélte, az ipari beruházások és a felújítások szerepe fel fog értékelődni a visszafogott állami megrendelésekhez képest.
Csökkenni fognak a lakásépítések
– A tavalyi év alapanyag-hiánya és áremelkedése nemcsak, hogy velünk maradt, hanem fokozódott is az idei évben – mondta Balázs Attila, Bayer Construct Zrt vezérigazgatója. Emiatt úgy véli, elsősorban a privát befektetések, a lakásépítések a közeljövőben drasztikusan csökkenni fognak.
Olyan magasak lettek az építőanyag árak, hogy ez 200-300.000 forinttal emelte meg a négyzetméterárakat. A reálbérek viszont mostantól nem fognak olyan nagymértékben emelkedni, hiszen nincsen miből, a hitelkamatok a 2-3 százalékról már 10% közelében mozognak. A lakásárak annyira megemelkedtek, hogy a lakásfejlesztéseknél emiatt a kötelező 30%-os előértékesítés sem tud megvalósulni. A Bayer megpróbálja ezeket a problémákat olyan módon áthidalni, hogy egyetlen elindított projektet se kelljen megállítani.
A fejlesztők nagy része azonban az új projekteket egyelőre visszafogja.
Hogyan lesznek új beruházások?
Scheer Sándor FRICS, a Market Építő Zrt. vezérigazgatója szerint azért kell a legerősebben küzdeni most, hogy a fejlesztők ne veszítsék el a beruházási kedvüket. Ehhez sokat kell javítani például a hatékonyságon.
– Az építési árak gyakorlatilag elérték azt a határértéket, néhány esetben túllépték, ahol már nem érdemes fejlesztőként belépni a piacra, ezért szüneteltetni vagy lassítani kell a tevékenységet. Ha ez átvált negatív spirálba, az nagyon nagy baj, ezért az építőipar szektor minden szereplője számára kötelező a hatékonyság növelése és az optimalizáció – mondta.
Tibor Dávid, a Masterplast Nyrt. elnöke úgy gondolja, hogy az idei nagyon jó év lesz az építőipar számára, hiszen az összes önindító beruházás be fog fejezni. Viszont olyan sokkszerű hatások érik az építőipart, hogy a régóta hurcolt munkaerőhiány mellett, mint az építőanyagárak drasztikus emelkedése. Így nincs más út az építőipar szereplői számára, mint integráltabban, szorosabban együttműködni, mégpedig úgy, hogy ez a hatékonyságnövelés ne csak egy szektoron belül működjön, hanem azt az egész építőiparban össze kell hangolni.
Nagyon sok lakás fogni befejeződni az idén meg a jövő év elején, futnak míg a kormányzati programok, de nagy kérdés, hogy ezek a programok tovább tudnak-e menni. A szűkülő kormányzati lehetőségek között marad-e az öt százalékos áfa, marad-e a csok, a felújítási program. Amíg ezekre nem kapjuk meg a választ, addig a magánszektor nem tud elindítani egy lakás beruházást úgy, hogy nem tudja, hogy azt két év múlva mennyiért adhatja el.
Tibor Dávid szerint messze nem állt még meg az építőanyagár-emelkedés, bizonyos alapanyagok nem elérhetők, vagy nagyon nehezen beszerezhetők. – Nem tudjuk, mennyit tudunk beszerezni és nem tudjuk, hogy mennyit tudunk gyártani, eladni. Ez az árszint és ez a működési modell teljes mértékben fenntarthatatlan – hangsúlyozta Tibor Dávid.
– A műanyaggyártók például az összes alapanyag-áremelést tovább kell, hogy vigyék a piacra, mert nincsen verseny, nem tudnak alkudni, itt ők is vevőként szerepelnek. Nagyon fontos volna ennek a torz piaci működésnek a visszaterelése normális versenygazdasági viszonyok közé, ez mindenki érdeke – emelte ki.
– A betonacél gyártásban például a Magyarországon megvalósuló gyártás nagy része exportra kerül – tette hozzá Balázs Attila.
Scheer Sándor szerint nagyon általánosítva az építőanyag áremelések ötven százalékát elsősorban haszonszerzés által indukálja. Mint mondta, Nyugat-Európában messze nem történt ilyen mértékű áremelés, ez magyar sajátosság, aminek az az oka, hogy ennyire kiszolgáltatottak vagyunk.
– A konferencián korábban szóba került az újraiparosítás, de természetesen felmerül a kérdés, hogy egy magyar tulajdonú gyártó amennyiben tudja, illetve akarja majd olcsóbban adni az építőanyagot – vetette fel beszélgetést moderáló Ditróy Gergely, a Portfolio ingatlandivízió-vezetője.
Tibor Dávid szerint az újraiparosítás rengeteg beruházást jelent majd, ami rengeteg munkahelyet teremt és versenyt is generál, olyan területeken, ahol eddig nem volt, és ez az, ami az árakat mérsékelni tudja, ezzel lehet a szektor hatékonyságát növelni.
Scheer Sándor hozzátette, hogy mindenképpen állami beavatkozás szükséges szabályozási kérdésekben, és európai uniós forrásokat is el lehetne erre az iparfejlesztés elkülöníteni.
Kiszámíthatóság kell az újraiparosításhoz is
Az építőipar rendkívül fontos helyet foglal el a nemzetgazdaságban: ha a nemzeti összterméket tekintve a 6%-os kibocsátáshoz hozzászámoljuk az 5%-os építőanyaggyártást és az egyéb akkor az építőipar 11%-os tényező, ami lassan megegyezik a nagyon erős magyarországi autógyártárssal és a beszállítóiparral, tehát megérdemelne nagyobb figyelmet. Különös tekintettel arra, hogy az építőipar milyen jelentős munkáltatói, milyen erős társadalmi és környezeti hatása van, mekkora hatása van az épített környezetre, illetve a lakhatásra is. – Mindenesetre már az nagyon jó lenne, ha az egész építésgazdaság egy államtitkárság alá tartozna, és nem lenne ennyire szétszabdalva – állapította meg Scheer Sándor.
Tibor Dávid azt emelte ki, hogy nagyon fontos lenne, hogy ne a húzd meg ereszd meg szemlélet érvényesüljön, például a támogatásokban is: érkezik a kedvezményes áfa, majd eltörlik, aztán, amikor megáll minden, újraindul. Ez a létező legnagyobb ellensége például az építőipar újraiparosításánk – hívta fel a figyelmet a Masterplast elnöke. Ehhez szükséges, hogy legyen a kormányzaton belül egy integrált, minél magasabb szintű felelőse az ágazatnak, aki átlátja ezt a bonyolult ágazatot a támogatási rendszerrel együtt.
Az állam legfontosabb szerepe itt, hogy hosszú távra adjon kiszámíthatóságot a szereplőknek: mi lesz az öt százalékos áfával, mi lesz a csok-rendszerrel. Lehet, hogy a mai költségvetés realitás az, hogy például felújítási program úgy maradjon, fent hogy csak az energetikára hosszabbítják meg a támogatást, ami nagyon fontos egy olyan helyzetben, amikor ekkora költségvetési lyukat okoz a rezsicsökkentés.
– Ilyen helyzetben fontos, hogy legyen gazdája az ágazatnak, és közösen felépítsünk következő 5 évre, vagy a következő ciklusra egy olyan programot, amiből látjuk, milyen gazdasági és támogatási környezetre számíthatunk – mondta Tibor Dávid.
Scheer Sándor szerint a mostani helyzetben szigorítani kellene az energiahatékonyságon, ki kellene kényszeríteni a digitalizációt, a másik oldalról viszont több lehetőséget kellene adni a hazai ipar fejlesztésére, az újraiparosítása több támogatással.
Balázs Attila hozzátette, hogy az újraiparosítás és a digitalizáció mellé kell tenni az oktatást. Így már a fiatalok is bejönnek az építőiparba, az új gyárakba, szívesen használják a digitális technológiát – ezzel lehet felépíteni egy jó használható szakembergárdát a magyar építőipar számára.
