A jelenlegi otthonteremtési támogatások – különösen a nehéz piaci körülmények között – egyelőre még támaszt jelentenek a lakásépítési, felújítási ágazat számára, amire nagyon nagy szükség van. A hatályos szabályok szerint azonban az otthonteremtési program több eleme (otthonfelújítási támogatás, áfakedvezmények, illetékmentesség) is megszűnik 2022 végén. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint az új Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Eddig a falusi csok meghosszabbítását jelentették be ez év végéig, valamit a kedvezményes újlakás-áfa kaphat még további két évet. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha világossá válna, meghosszabbítja-e a kormány a többi kifutó lakástámogatást is.
A támogatási források elérhetősége nélkül biztosan jelentősen csökkenne a családok lakások és lakáskorszerűsítések iránti kereslete. A csökkenés már most is érzékelhető, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan emelkedtek, a nem csillapodó szakemberhiány ugyancsak drágítja a kivitelezést. Az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések jelenlegi szintje sem tartható fenn.
Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések kiemelt ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.
A KSH által kimutatott „nem lakás célra” használt lakások felújítása nem oldja meg a hazai lakásállomány problémáját. Ezek nem csak valóban „üres lakásokat” jelentenek, hanem részben irodák, részben üdülő településeken idényszerűen lakot nyaralók. Ebben a kategóriában szerepelnek a feketén kiadott és „nem lakottnak” jelentett lakások is. A nem lakott lakások közül több mint 150 ezer db 1946 előtt épült, csaknem 100 ezer pedig komfort nélküli, vagy ennél is rosszabb állapotú, jórészt gazdaságosan fel sem újítható. Ráadásul jelentős részük nem piacképes lokációban helyezkedik el.
Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma a kívánatos szintet elérje és azon tartósan megmaradjon szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa, az otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.
Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.
A jelenleg határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – fenntartása mellett szükségesnek gondoljuk az alábbi támogatások meghosszabbítását [ld. otthonteremtési támogatások összefoglaló táblázata]:
- A valódi rezsicsökkentés a lakossági energiafogyasztás csökkentésével érhető el, amihez növelni kell az energiahatékony lakások számát. Az energiahatékony lakásépítés, illetve lakásvásárlás támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.
- Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
- Az új lakások értékesítésére vonatkozó 5% áfa - a még jelenleg érvényes szabályok szerint - azok után a lakások után érvényesíthető, amelyekre 2022.12.31-ig megkapta a fejlesztő az építési engedélyt, vagy az építését ezen időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint (és az építését 2026.12.31-ig befejezték). A 2022.12.31. határidőt hosszabbítaná meg most a Kormány további két évvel.
A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló, átlátható, koherens és rugalmas lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.
A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna
- a kiszámíthatósághoz,
- az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
- a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
- a stabil munkahelyekhez;
- megrendelés és munka az anyaggyártói, tervezői, kivitelezői, fejlesztői, építőanyag kereskedői, finanszírozók, ingatlanforgalmazók, kapcsolódó beszállítók - szektoroknak
- a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
- a minőségi építésekhez.
A kapcsolódó KSH-adattáblákat ITT tekintheti meg.
Részletes elemzésünk cikkünk alatt letölthető.