Az energiatanúsítványok adatai új statisztikai adatforrást jelentenek a piacra kerülő ingatlanok egyik legfontosabb minőségi jellemzőjével, az energiahatékonysággal kapcsolatosan.
Az energiatanúsítványok adatbázisa 2017 óta tekinthető teljesnek, ettől kezdve valamennyi elvégzett tanúsítás adata elérhető. Ez alapján 2017 és 2019 között évente 150 ezer körül alakult a kiadott energiatanúsítványok száma.
A tanúsítások célja elsősorban az ingatlanok értékesítése volt: 2019-ben az esetek 72%-ában emiatt kérték a vizsgálatot. A további tanúsítási célok közül a pályázat 12, a használatba vétel 8,2, saját cél 6,0%-os arányt tett ki, míg a bérbeadási és egyéb okból végzett energiatanúsítások aránya 1,9% volt.
A kiadott tanúsítványok között az adásvételi és használatbavételi célból kért vizsgálatok száma az említett évek közül 2018-ban volt a legmagasabb (128 ezer), vagyis abban az évben, amikor az eladott használt és új lakások száma is csúcsot ért el (164 ezer). 2019-ben, amikor a lakástranzakciók száma 4,1%-kal csökkent, az értékesítéshez és használtba vételhez kiadott energiatanúsítványoké is visszaesett, 8,7%-kal.
A három év folyamán a kiadott energetikai minősítések összetétele érdemben nem változott. Meghatározónak bizonyult az épület kora: az 1960 előtt épült lakások háromnegyede nem érte el az átlagos minőséget jelentő (FF) szintet. Az újabb lakóépületek felé haladva az energiahatékonyság fokozatosan javul. Az 1970-es évek közepétől a rendszerváltásig épült épületekben a lakások közel 90%-a már eléri vagy meghaladja az átlagos (FF) minősítést, amihez nagyban hozzájárultak a panelprogramok, az ezekben részt vett épületek ugyanis nagy számban kaptak korszerűnek számító CC és azt megközelítő DD minősítést. A 2010 utáni épületek körében már csak elvétve fordul elő átlagos vagy rosszabb hatékonyságú épület, az ekkor épült ingatlanok döntő többsége korszerű (CC) vagy magasabb minősítést ért el.
| A korábbi szabályozás szerint 2021. januártól csak a közel nulla energiaigényű lakóingatlanokat lehetett volna átadni. A szigorítás szerint csak BB vagy annál magasabb besorolású épületek kaphattak volna használatbavételi engedélyt. Ennek 2017 és 2019 között csak lakóingatlanok 17,4 százaléka felelt meg. A tavaly év végé megjelent új jogszabály ezt a határidőt 2021 júliusára tolta ki. Eszerint a nagyobb családi házakat és a legfeljebb ezer négyzetméter hasznos alapterületű, akár hatlakásos társasházakat is egyszerű bejelentéssel lehet építeni a veszélyhelyzet megszüntetéséig. |
A régi épületek kedvezőtlen energiahatékonysága miatt az 1959 előtt épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás több mint háromszorosa, a fűtési primer energiaigény több mint négyszerese az új lakásokénak. A már kedvezőbb mutatókkal rendelkező, 1976–1989 között épült épületekben a fajlagos primer energiafogyasztás még mindig több mint kétszerese, a fűtési primer energiaigény több mint két és félszerese az új lakásokénak.
A használt lakások piacán megjelenő lakások energiaigénye a kedvezőtlen korösszetétel miatt magas: az átlagos fajlagos primer energiafogyasztás 274, a fűtés primer energiaigénye 218 kWh/m2/év. Ezek az értékek egy új lakás megfelelő mutatójának közel négy-, illetve háromszorosát teszik ki.
Forrás: KSH
