Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth Rádiónak adott interjújában beavatkozási pontként nevezte meg a megfizethető lakhatás biztosítását. Ezzel kapcsolatban azt ígérte, "lesz egy nagy lakásboom". Arról is beszélt, hogy a lakhatás fontos téma lesz a jövőben, valamint, hogy kész koncepciók vannak ezeken a területeken, és „ezek jól állnak”. Kiderült, hogy az elgondolások között kollégiumépítés éppúgy szerepel, mint a fiatalok megfizethető lakhatáshoz juttatása, akár bérlés útján. Elmondta, hogy a kormány támogatni fogja a Magyar Falu programban a falusi lakás- és házépítéseket, valamint el fogják hárítani a bürokratikus akadályokat annak útjából, hogy az emberek lakhatásuk megteremtésére használhassák fel megtakarításaikat.
Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter új gazdaságpolitikai célként jelölte meg a megfizethető lakhatás elérését. Ez eleme annak az akciótervnek, amelynek bemutatását az e heti kormányülés utánra ígérte.
Kiemelt közérdeknek tekintjük a gyermekvállalás ösztönzését, a munkahelyteremtést, az életminőség javítását, a fiatalok hazai jövőképének biztosítását, a vidék népességmegtartó képességének növelését, az energiahatékonyságot és a lakásállomány minőségi megújítását. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással és haszonnal járnának. A rövid időközönként felfutó, majd erősen visszaeső építési, felújítási volumenek az árak emelkedéséhez és a minőség csökkenéséhez vezetnek.
Az előrejelzések szerint 2024-ben csak 14-16 ezer új lakás átadása várható, ami az utóbbi évek lakásépítési mélypontját jelenti. Ebben a helyzetben fontos cél a lakásépítések optimális mennyiségének elérése és megtartása. Ehhez kiemelt jelentőségű ösztönző az 5%-os lakásáfa és az adóvisszatérítési támogatás megtartása. Ezt tudná kiegészíteni az energiahatékonysági szempontokat is figyelembe vevő, kamattámogatott zöldhitel újbóli és folyamatos elérhetősége.
Ahogy a lakásépítések és a felújítások csak egymással összhangban alkothatnak kiegyensúlyozott lakáspolitikát, a lakástulajdon megszerzésének támogatása mellett helyet kellene kapnia az otthonteremtési programban a megfelelő bérlakásállomány kialakításának. Felvetődik, hogy a programban szereplő lakások esetén a meghatározott gyermekszám elérése után a piaci lakbérek csökkenjenek, vagy a család akár tulajdonba kapja a bérlakást. Mind a családok, mind a kiemelt célcsoportként szereplő családalapítás előtt álló fiatalok megfizethető lakhatásának segítéséhez hozzájárulna egy állami / vállalkozói bérlakásépítési program intézményrendszerének kiépítése akár pilot bérlakásépítési projektekkel Budapesten és a nagy ipari centrumokban. Egy ilyen bérlakásprogram – a kormány hosszú távú építésgazdasági stratégiájának részeként – komoly konjunktúra-kiegyenlítő szerepet is be tudna tölteni. A bérlakásokat építő és üzemeltető osztrák modell rendelkezésre áll, amely egy hazai közhasznú bérlakásépítő rendszer megvalósításhoz kiinduló minta lehetne.
Úgy gondoljuk, hogy a fenti javaslatok egybecsengenek a nyilvánosságra került Magyar Nemzeti Lakásstratégia 2035 című előzetes háttérdokumentummal, amely megalapozhat egy középtávú lakásprogramot. Véleményünk szerint a kiszámíthatóság erősítésére ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok minimum éves keretösszegét. A hazai lakásállomány évi 1%-os megújításához szükséges évi 40 ezres lakásépítési cél mellett szükséges lenne évi 25 ezer lakásépítésben meghatározni a „lakásépítési minimumot”, amely alá a kormány nem engedné az építési számokat.
Ezen kívül javasoljuk a Kormányzatnak, vizsgálja meg, hogy rövid- és középtávon hogyan lehetne több európai uniós forrást irányítani a lakásépítési, lakásfelújítási szegmensbe, és éljen olyan javaslatokkal az Európai Bizottság felé, hogy a tagországok lakásállományának energetikai megújításához a jelenleginél lényegesen több uniós forrás álljon rendelkezésre.
Kormányzati lakásprogramok a 2000-es években A 2000-2001. évi kormányprogramok része voltegy általános célokat megfogalmazó önálló lakásprogram. A 2002-ben kidolgozott Nemzeti Fejlesztési Tervben (NFT) a területfejlesztési operatív program részeként szerepeltek lakáspolitikai feladatok is. A 2003-ban kidolgozott Nemzeti Lakásprogram (NLP) koncepciója 15 éves távlatban tartalmazott mennyiségi és minőségi célkitűzéseket., 2009 áprilisában az Állami Számvevőszék készített egy „Jelentés a lakástámogatási rendszer hatékonyságának ellenőrzéséről” című anyagot, amelyben a kamattámogatások gyakorlatát is elemezték. 2010-ben a lakáspolitikai, otthonteremtési intézkedések egyeztetésére a Nemzetgazdasági Minisztérium égisze alatt megalakult az Otthonteremtési Tanácsadó Testület. Az Új Széchenyi Terv részeként 2011-ben összeállításra került egy Otthonteremtési Program is. Ez a szakmai és társadalmi szervezetek javaslatcsomagja volt a kormányzat részére az európai színvonalú lakhatás középtávú megvalósítására. A kormányprogramba végül ez a koncepció nem került be. Legutóbb a 2000-es évek közepén működött Magyarországon a lakásügyekkel foglalkozó önálló hivatal, amelyre az építésügyi és városfejlesztési minisztérium 1988-as megszűntetése óta várt a szakma. Az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatal (OLÉH) 2003 szeptemberétől 2006 augusztusáig készítette elő a lakás- és építésügy átfogó stratégiai fejlesztési javaslatait, foglalkozott a területet érintő jogszabályok előkészítésével, ellátta a lakástámogatásra fordított költségvetési források, lakásügyi célelőirányzatok, valamint az építésügy fejezeti kezelésű célelőirányzata szakmai előkészítésével és működtetésével kapcsolatos tennivalókat. A hivatal működtette a Széchenyi-tervhez kapcsolódó lakástámogatási rendszert is. Az OLÉH megszűnésével több minisztérium is foglalkozott a lakhatást, a lakásügyeket, lakásépítés, lakásszabályozást érintő kérdésekkel. 2022 óta a lakáspolitika stratégiai szintű felelőse a nemzetgazdasági miniszter, aki mellett önálló Lakáspolitika Fejlesztésért Felelős Főosztály működik. A lakáscélú, vagy azt érintő támogatásokat is magában foglaló családtámogatási rendszer kialakításában a Kulturális és Innovációs Minisztérium Családügyi államtitkársága is közreműködik, de az állami támogatások finanszírozása a Pénzügyminisztérium, azon belül a gazdasági elemzésekért és kiemelt támogatási programokért felelős helyettes államtitkár, a Kiemelt Támogatási Programok Főosztály és az Otthonteremtési Támogatási Osztály foglalkozik. Egyes lakhatási, lakásügyi, szabályozási témák több további minisztérium – belügy, igazságügy, területfejlesztési, Miniszterelnökség – hatáskörébe tartoznak. A lakáspiaci adatok átfogó elemzését évek óta az MNB vállalta fel, az Ingatlanpiaci elemzések osztálya évente kétszer készíti el és adja ki a Lakáspiaci jelentés című átfogó kiadványt. |