A Frontiers in Materials folyóiratban leírtak szerint két kutató Namíbiában vizsgálta a termeszek több mint egymillió egyed (váranként) otthonát jelentő építményeit, amelyek középpontjában vannak az állatkáknak élelmet nyújtó gombakertek.

A várak 3-5 milliméter átmérőjű folyosók, kamrák szövedékéből épülnek fel ezek a belső, kissé szélesebb folyosókat kötik össze a külvilággal. Az esős évszakban a vár az északi (napsütötte) oldala felé húzódik e kijárat-rendszer, a száraz évszakban pedig a termeszek lezárják. A kutatók szerint ez teszi lehetővé a benti páratartalom megőrzését és a kellő szellőzés fenntartását.

Készítettek 3D nyomtató segítségével egy másolatot a termeszvár falának egy darabjáról, majd a szél hatását imitáló légmozgásokkal vizsgálták a viselkedését és arra jutottak, hogy a szél bizonyos esetekben örvényeket hoz létre, ezek pedig képesek elszállítani a vár szívéből az állatok által elhasznált levegőt és a felesleges nedvességet. Ezt a folyamatot pusztán a gázok és a vízpára koncentrációjának a vár belseje és a külvilág közt fennálló különbségei hajtják, így még egészen gyenge szélben is kiválóan átszellőzhet a termeszvár.

Ha sikerülne ipari méretekben lemásolni a módszert, akkor az hatalmas lépés lehet a természetközeli építészet felé, és először hozhatunk majd létre valódi lélegző építményeket.

A teljes cikk a National Geographic oldalán olvasható.