@Varga Gábor, Habitat for Humanity Magyarország

A magas bérleti díjak miatt is csökken a felsőoktatásban tanulók száma

2018.11.19. Írta:

Egyre több egyetemista küzd lakhatási problémákkal a megnövekedett albérletárak és a kollégiumi férőhelyek hiánya miatt. Emiatt sürgős kormányzati beavatkozásra van szükség, különben egyre szélesebb rétegek számára lesz elérhetetlen az albérletpiac és ezáltal a felsőoktatás is - állapították meg ingatlanjogi és közgazdász szakértők a Habitat for Humanity Magyarország és a Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület által szervezett kerekasztal beszélgetésen.

A lakásbérleti díjak mértéktelen növekedése és a szektor nem megfelelő szabályozása közel egymillió magyar embert érint - írja a feketelakas.hu oldalon a Habitat for Humanity. Az egyetemisták csoportja különösen kitett a problémának, hiszen az elmúlt öt évben Budapesten kétszeresére, míg a többi egyetemi nagyvárosban 50 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. Mindeközben nincs elég kollégiumi férőhely, tavaly négyszeres volt a túljelentkezés.

Azoknak, akik kiszorulnak a kollégiumi férőhelyekről, gyakran teljes vagy részmunkaidős állást kell vállalniuk, ami ugyanakkor hátráltatja a tanulmányaikat. Míg 2005-ben még a teljes magyar népesség 4,2 százaléka, 2016-ban már csak 2,9 százaléka járt felsőfokú képzésre, aminek oktatáspolitikai, ugyanakkor jövedelmi vetületei is lehetnek. A Budapesten tanuló vidékről származó hallgatók aránya is nagy mértékben esett: 2005 és 2014 között 31,8 százalékról 18,5 százalékra csökkent, ami vélhetően a lakhatással is összefüggésben van.

Büttl Ferenc közgazdász szerint a lakásbérleti díjak jelentős részben az Airbnb-k nem megfelelő szabályozása miatt nőnek ilyen rohamos tempóban: a rövid távú, turisztikai célú lakáskiadást ugyanis se országos, se helyi szinten nem korlátozzák. Mint egyetemi oktató, úgy látja, a megemelkedett ingatlan- és albérletárak az oktatást mint mobilitási csatornát zárják le, és a felsőokatásból egyre inkább kiszorulnak az alacsonyabb gazdasági státuszú családokból érkező diákok. “Bérlakásokat és kollégiumokat kell építeni” - egyedül ebben látja a közgazdász megoldást.

Az egyetem fontos mobilitási csatorna a társadalmon belül, amely Magyarországon egyre jobban zárul Ennek egyik oka éppen az, hogy a lakhatási problémák miatt egyre kevesebb alacsony jövedelmű családi hátterű diák számára érhető el az egyetem - mondta Büttl Ferenc. Az egyetemi oktatóként is dolgozó közgazdász saját tapasztalatai az, hogy sok diáknak kell dolgoznia, hogy kifizesse a bérleti díjat és a rezsit.

IMG 20181115 171927 másolata

“A Habitat egyetért azzal, hogy hosszabb távon ez lenne megoldás, rövid távon azonban az adózási és a törvényi szabályozás átalakítása már jelentősen javíthatna a jelenlegi helyzeten” - reagált Szabó Natasa, a szervezet szakpolitikai munkatársa, majd részletezte a szervezet javaslatait, amelyek a biztonság és a megfizethetőség mentén nyújtanának megoldást a albérletpiac válságára. Kifejezetten az egyetemisták lakhatását segítené, ha a számukra kiadott lakások után adókedvezmény vagy alacsonyabb árú albérleteknél akár teljes adóelengedést kapnának.

Az albérletekre vonatkozó hatályos törvényi hátteret bemutatva Dr. Kovács Benedek, a Baker & McKenzie ügyvédi iroda munkatársa kiemelte, hogy a lakásbérleti szerződések nyilvántartásba vétele mindenképp javítaná az átláthatóságot, mert jelenleg mindenki sötétben tapogatózik az ingatlanpiacon. “A javaslatok között szereplő kauciótámogatás külföldön jól működő példa, itthon is javítana a helyzeten” - tette hozzá.

Ma minden harmadik bérlőnek súlyos anyagi terhet jelent a lakhatási költségek kifizetése.
A rosszul szabályozott jogérvényesítési rendszerben pedig elsősorban a bérlő, de a lakástulajdonos is kiszolgáltatott helyzetben van – hosszú és költséges a bírósági procedúra.
Olyan intézkedésekre van szükség, amelyek biztos és megfizethető lakhatási formává teszik az albérleteket. Ezért a Habitat arra kéri a kormányt, alakítsa át a bérlakásrendszer szabályozását a következő két irányelv mentén:
Biztonságot a lakásbérlőknek és -kiadóknak: jogi garanciát!
• A jelenlegi határozott és határozatlan idejű szerződések fogalma helyére lépjen be a 3 évnél rövidebb, illetve a 3 évnél hosszabb távú szerződések fogalma;
• A felmondási idő kedvezzen a bérlőknek: rövid távon legyen három, hosszú távon hat hónap;
• A törvény pontosan határozza meg a bérlő és a kiadó jogait és kötelezettségeit a karbantartással, felújítással kapcsolatban, rövid és hosszú távon is;
• Alakuljanak ki a vitarendezés gyors, olcsó és hatékony formái, lakásbérbeadással kapcsolatos ügyfélszolgálat és elsőfokú nem-peres vitarendezés formájában;
• Ösztönzők szükségesek, hogy bérlőnek és kiadónak egyaránt megérje szerződést kötni, és bejelenteni a bérleti viszonyt.
Megfizethető albérletet mindenkinek!
Adókedvezmények
• Bérlők: A bérlők lakbérének egésze legyen levonható az adóalapjukból egy bizonyos jövedelemhatárig.
• Tulajdonosok: Az állam ösztönözze adókedvezményekkel és akár adómentességgel a hosszú távú, illetve az alacsony árú lakáskiadást.
Szabályozás
• Legyen szabályozva a bérleti díj emelése;
• A turisztikai célra kiadott lakások hasznosuljanak évközben diáklakásként;
• A turisztikai célú ingatlankiadás adózása legyen jövedelemarányos;
• Az alulhasznosított ingatlanok kerüljenek bevonása a bérlakáspiacra helyi adók révén, vagy az önkormányzat bérelje őket a tulajdonostól.
Támogatás
• Vezessék vissza a lakásfenntartási támogatást az alacsony jövedelmű bérlők (és tulajdonosok) számára;
• Legyen visszatérítendő kaució-támogatás egy bizonyos jövedelmi küszöb alatt, mely a kaució 70%-át fedezi.

A szervezet a feketelakas.hu oldalon várja a támogató csatlakozásokat a javaslatcsomaghoz, melyről ez év végén tárgyalást kezdeményez az illetékes minisztériumokkal.

Megjelent: 2195 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. november 19., hétfő 15:45

Blog archivum