Az otthonteremtési támogatások évek óta nélkülözhetetlen támaszt jelentenek a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat számára.

A támogatási források elérhetősége nélkül jelentősen csökkenne a családok lakás és lakáskorszerűsítés iránti kereslete. A gazdasági környezet miatti visszaesés már előre látható, hiszen az elmúlt időszakban az energia- és építőanyagárak drasztikusan és folyamatosan emelkedtek.. Az előrejelzések szerint az építési költségek, valamint a lakáshitel-kamatok erőteljes emelkedése miatt az állami támogatások nélkül a lakásépítések és a korszerűsítések szintje az évszázados mélypont alá süllyedhet. Az elmúlt években ismét kibővült építőipari, anyaggyártási kapacitások megtartása nemzetgazdasági érdek.

Ezért különösen fontosnak tartjuk az energiahatékony lakásépítések és korszerűsítések ösztönzését, támogatását. A lakásállomány minőségi, energetikai megújításához szükség van mind az energiahatékonysági korszerűsítésekre, mind a zöldlakás-építésekre.

Ugyanakkor ahhoz, hogy az otthonteremtési intézkedések kínálta lehetőségeket a családok és a lakásépítési, felújítási ágazat hatékonyan ki tudja használni, hosszú távon kiszámítható környezetre van szükség. Meggyőződésünk szerint hosszú távú tervezhetőséggel a bevezetett intézkedések több pozitív gazdasági és társadalmi hatással járnának. Ezért tartjuk fontosnak, és javasoljuk az otthonteremtési politikában a több éves előrelátást és tervezést.

• A tervezhetőséghez szükségesnek tartunk egy 15 évre szóló lakásprogramot. Ennek tartalmaznia kellene az alapvető elveket, a lakásépítési, lakásfelújítási, bérlakásépítési célszámokat; a legfontosabb támogatási eszközöket és azok hozzávetőleges éves keretösszegét.
• Szükséges lenne továbbá meghatározni azt a „lakásépítési minimumot” (ez javaslatunk szerint 25 ezer új lakás / év), amely alá a kormány nem engedné az építési számokat. A lakásállomány 100 évenkénti megújulásához évi 40 ezer lakást kellene építeni.

A lakásépítési és a lakásfelújítási célszámok kijelölése jelentősen hozzájárulna

• a kiszámíthatósághoz,
• az ipari kapacitások megfelelő kihasználásához,
• a hazai gyártási kapacitások megtartásához, fejlesztéséhez;
• a stabil munkahelyekhez;
• a szakképzési igények tervezhetőségéhez;
• a minőségi építésekhez.

*

A jelenlegi határidő nélküli intézkedések – csok, csok-hitel, illetékmentesség és áfamentesség csok mellé, rozsdaövezeti áfakedvezmény, jelzáloghitel-elengedés – mellett több év végével kifutó lakástámogatás is van. [Az otthonteremtési támogatásokról szóló összefoglaló táblázat itt érhető el.]

A hatályos szabályok szerint az otthonfelújítási támogatás és a falusi csok is megszűnik 2022 végén. A sajáterős építkezések esetén, illetve a preferált kistelepüléseken használt lakás bővítésére, korszerűsítésére igényelhető áfavisszatérítés meghosszabbításáról sincs egyelőre döntés. A Miniszterelnök korábbi bejelentése szerint a Kormány fenntartja a meglévő támogatásokat. Mind a családok, mind a piaci szereplők bizonytalanságát enyhítené, ha bizonyossá válna, hogy a kormány meghosszabbítja-e ezeket az év végével kifutó lakástámogatásokat.

• Az otthonfelújítási támogatás óriási célcsoportot érint, hiszen a hazai lakásállomány legalább 70 százaléka korszerűsítésre szorul. A leglényegesebb, hogy a támogatás által javuljon a lakóingatlanok energiahatékonysága. Ilyen nagy volumenű felújításokat azonban csak évtizedes távlatban lehet úgy ütemezni, hogy az építőipar ezt munkaerő- és építőanyagkapacitással ki tudja szolgálni.
• A falusi csok a vidék lakosságmegtartó képességéhez járul hozzá, így a vidékstratégia szempontjából is lényeges támogatás.

Az eredetileg szintén ez év végével kifutó kedvezményes lakásáfa meghosszabbításával kapcsolatos törvényjavaslat az Országgyűlés előtt van. Az Országgyűlésnek október 18-án benyújtott, az egyes adótörvények módosításáról szóló, T/1614 számú törvényjavaslat szerint a 2022.12.31-i határidőt a Kormány két évvel, azaz 2024. 12. 30-ig meghosszabbítja. Az 5%-os kedvezményes lakásáfa alkalmazható 2024. december 31. után is (2028. december 31-ig), ha az építési engedély legkésőbb 2024. december 31-én véglegessé vált, vagy az építést eddig az időpontig bejelentették az egyszerű bejelentés szabályai szerint.

Az MNB Zöld Otthon Programja nem került visszavonásra, azonban kiürült az igénybe vehető keretösszeg. Az ország energia kitettségét csökkentené, ha nőne az energiahatékony lakások száma. Az energiahatékony lakásépítés támogatására szükségesnek tartjuk az MNB Zöld Otthon Programja kamattámogatott hitelének újbóli megnyitását. Ezt érdemes lenne kiterjeszteni az energiahatékonysági lakásfelújításokra is.

Véleményünk szerint ahhoz, hogy a lakásépítések éves száma ne csökkenjen jelentősen a következő években sem, szükséges az általános 5%-os újlakás-áfa és az adóvisszatérítési támogatás, a jelenleg meglévő otthonteremtési támogatások, valamint egy, a zöldépítéseket finanszírozó kamattámogatott hitel folyamatos elérhetősége.

*

A KSH szerint 2022 I-III. negyedévében az előző évhez azonos időszakához képest:

• Az idei év első három negyedévében 13.617 lakást vettek használatba, ami 7,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A fővárosban 10%-kal kevesebb, összesen 4533 lakás épült. Minden más településkategóriában nőtt az új lakások száma: a megyei jogú városokban 22%-kal, a többi városban 7,7%-kal, a községekben pedig 36%-kal több lakást adtak át, mint 2021 első három negyedévében.
• A természetes személyek által épített lakások aránya 32-ről 37%-ra nőtt, a vállalkozások által építetteké 67-ről 62%-ra csökkent 2021 első három negyedévéhez képest.
• Az új lakóépületekben használatba vett lakások 46%-a családi házban, 42%-a többlakásos épületben, 9,2%-a lakóparkban található. Ez az előző év azonos időszakához képest a családi házak esetében 8,5, a lakóparkoknál 6,7 százalékpontos növekedést, míg a többlakásos épületek esetében 15 százalékpontos csökkenést jelent.
• A használatba vett lakások átlagos alapterülete 6,7m2-rel 93,7m2-re nőtt 2021 első három negyedévéhez viszonyítva.
• A saját használatra épített lakások aránya 30-ról 35%-ra emelkedett, míg az értékesítési céllal építetteké 67-ről 63%-ra mérséklődött az előző év azonos időszakához képest.
• Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma 25 984 volt, 16%-kal több, mint egy évvel korábban. A növekedés oka a fővárosban megduplázódó lakásépítési kedv (99%-os növekedés), a többi településkategóriában stagnálás vagy enyhe csökkenés tapasztalható: a megyei jogú városokban 1%-kal több, az egyéb városokban 7,3, a községekben pedig 2%-kal kevesebb lakás kapott engedélyt, mint az előző év azonos időszakában. Az építtetők az esetek 50%-ában éltek az egyszerű bejelentés lehetőségével.
• 2021 azonos időszakához képest a kiadott új építési engedélyek alapján 11%-kal kevesebb, összesen 11.101 lakóépület építését tervezik az országban. A tervezett nem lakóépületek száma országosan 3 703 volt.

A kapcsolódó adattáblákat ITT tekintheti meg.

Részletes elemzésünk és benne a kapcsolódó ábrák cikkünk alatt letölthetők.