KSH

A lakásépítések száma még mindig mélyrepülésben

2015.11.04. Írta:

2015 I–III. negyedévében 4.657 új lakás épült, 9,5%-kal kevesebb, mint egy évvel korábban. A kiadott lakásépítési engedélyek száma 8.616 darab volt, 24%-kal több a 2014. január–szeptemberinél – adta ki legfrissebb gyorsjelentésében a KSH.

Az elmúlt hónapokban több nyilatkozat hangzott el a kormány részéről, melyek szerint a lakásépítések, lakásfelújítások támogatása nélkül nehéz lesz fenntartani a gazdaság bővülését. A nemzetgazdasági miniszter bejelentette azt is, vizsgálják az újlakásáfa csökkentésének lehetőségét is.

A nyilatkozatok ellenére azonban még mindig nem ismerjük a kormányzati lakásügyi felelősét, sem a Fidesz szakpolitikusát. Márpedig a lakásépítések beindulásához a legfontosabb tényező a politikai akarat, amely akkor mutatkozik meg egyértelműen, ha van egy valós súlyú kormányzati szereplő, akit kijelölnek a lakásügyek (lakásépítések, felújítások, bérlakásépítések) felelős kezelésére.
Jelenleg nincs építési minisztérium, megszűnt az építési hivatal, nincs építésügyi kormánybiztos, ezért szükséges, hogy legyen egy számon kérhető kormányzati felelőse a lakásépítés, lakásfelújítás, bérlakásépítés területének.

Nincs kormányzati lakáspolitika sem, pedig ahhoz, hogy a lakásépítési szektor a gazdaság növekedésének motorja legyen, felelős, hosszú távú lakásprogram és érdemi intézkedések szükségesek. Ez a lakosság és a hazai építőipar érdeke is. A lakásügyi kommunikáció nem helyettesíti az érdemi intézkedéseket.

Négy javaslatunk a lakásépítések, lakásfelújítások érdemi élénkítésére, amelyek nem igényelnek hazai költségvetési pénzeket:
1./ Minél több európai uniós forrás felhasználása a 2014-2020-as uniós támogatási időszakban az energetikai lakásfelújításokra, energiahatékony lakásépítésekre, közösségi bérlakásépítésekre.
2./ Lehetőség van rá, hogy épületenergetikai céllal építésre és felújításra EIB (Európai Beruházási Bank) források kerüljenek bevonásra, amelyekkel hazai költségvetési támogatás nélkül, alacsony kamat mellett, forint alapon, hosszú távú lakáshitel bevezetésére lenne mód. Szükséges lenne továbbá, hogy az MNB a Növekedési Hitelprogram kedvezményes forrásait biztosítsa a lakásépítést, lakásfelújítást vállaló családok számára is.
3./ A Kormány a szocpol-támogatást (CSOK) olyan szintre emelje, hogy az energia hatékony, legális lakásépítések áfa-tartalmát jutassa vissza az építkező, új lakást vásárló gyermekes családoknak. A CSOK mértéke még az áfa összegét sem adja vissza támogatásként.
A SZOCPOL bővítésének alternatívája lenne, ha a lakásépítésekkel kapcsolatos áfát a jelenleginél lényegesen alacsonyabb szintre csökkentené a kormány.
4./ A lakásépítésekkel, lakásfelújításokkal foglalkozó központi hivatalra vagy kormánybiztosra lenne szükség. A kormányzati munkamegosztásban világosan meg kell határozni, továbbá a szakmai és piaci szereplők számára ismertté is kell tenni a lakáspolitikáért felelős kormányzati szereplőt, javaslatunk szerint kormánybiztost.

A lakásépítések, lakásfelújítások és bérlakásépítések száma, valamint a lakhatási szegénység visszaszorítása a mindenkori kormány teljesítményének egyik alapvető fokmérője, mutatva a jövő iránti elkötelezettséget.

2015. I–III. negyedévben az előző év azonos időszakához képest:
• az épített lakások száma országosan 9,5, Budapesten 21%-kal csökkent, a megyei jogú városokban 15%-kal nőtt;
• a kiadott 8616 új lakásépítési engedély 24%-kal haladta meg a megelőző év azonos időszakit, Budapesten 73%-kal több lakás építését engedélyezték, mint egy évvel korábban;
• a természetes személyek által épített lakások aránya 61-ről 58%-ra csökkent, a vállalkozások által építetteké 38-ról 41%-ra nőtt, és utóbbiak aránya Budapesten 67-ről 70%-ra emelkedett;
• az építés célját tekintve saját használatra a lakások 54, értékesítésre 43%-a épült;
• az újonnan épült lakóépületek között a családi házak aránya 58-ról 56%-ra, a többszintes, többlakásos épületeké 38-ról 34%-ra csökkent, a lakóparkban épült lakások aránya – több fővárosi beruházás befejeződésének hatására – 2-ről 7%-ra nőtt;
• a használatba vett lakások átlagos alapterülete 100 m2 volt, 2 m2-rel kevesebb, mint egy éve;
• a kiadott új építési engedélyek alapján 26%-kal több, összesen 4816 lakóépület építését tervezik, míg a nem lakóépületekre kiadott engedélyek száma (3329 darab) 14%-kal csökkent.

A részletes adatsorok a KSH honlapján: http://www.ksh.hu/stadat_lak

Bővebb elemzésünket a letölthető mellékletben olvashatják.

Megjelent: 2669 alkalommal Utoljára frissítve: 2015. november 04., szerda 11:03

Blog archivum