Kiemelte, hogy a kormány elkötelezett abban, hogy az építőipar visszanyerje súlyát a gazdaság meghatározó ágazataként. Ennek eléréséhez járul hozzá, hogy az idei év első tíz hónapjában 22 százalékkal emelkedett az ágazat teljesítménye.
A szektor eredményeiről szólva elmondta, hogy az építőipari vállalkozások szeptember végi szerződésállományának volumene 40 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, valamint az ágazatban foglalkoztatott munkavállalók száma az utolsó egy év alatt közel 18 ezer fővel, 335 ezerre emelkedett. 2018. első három negyedévében több mint 10 ezer darab új lakás épült, 28%-kal több mint egy évvel korábban. A bővülés hátterében a kormány gazdaságpolitikai intézkedései, és kiemelten az otthonteremtési program 2015-ös életre hívása áll – közölte.
Varga Mihály felhívta a figyelmet, hogy a kormány az elmúlt időszakban számos olyan lépést tett, amelyek javítják a vállalkozói körülményeket Magyarországon, illetve közvetlen módon segítik az építőipar területén működő vállalkozásokat. Kifejtette, hogy a program célja, hogy javítsa az ágazatban működő vállalkozások technológiai felkészültségét, így ezek a cégek a jövőben magasabb hatékonysággal tudnak megfelelni a Magyarországon erőteljesen növekvő piaci igényeknek.
Három problémára hívta fel a figyelmet, amelyekkel foglalkozni kell. Javítani kell az elaprózódott vállalati struktúrán, de a jelen megoldandó problémája a szakemberhiány, illetve a technológiai korszerűsítés igénye.
A lakásépítésekről szólva Varga Mihály kiemelte, hogy bár az ideális 40.000 db új lakás / év még mindig távoli, azért a korábbi évek mélypontjához képest jelentés a növekedés. A kormány elkötelezett a családi otthonteremtési kedvezmény fenntartása, sőt kibővítése mellett. – További támogatást fogunk biztosítani ahhoz, hogy a lakásépítések ne essenek vissza. Gondolkozunk abban, hogy a csok szabályait hogyan módosítsuk, hogy főleg a vidéki lakásépítések száma is erőteljesen növekedjen – mondta a miniszter. Megerősítette, hogy az 5000 fő alatti településeken építkezőket támogató módosítást terveznek bevezetni. (Az idézett adatok szerint 2018. október végéig 92 ezer csokos kérelmet fogadtak be, és 265 milliárd forint támogatást osztottak ki.)
A lakásáfáról szólva elmondta, hogy az ágazattal folytatott egyeztetések nyomán született meg már engedéllyel rendelkező építésekre a 2023-ig meghosszabbították kedvezményt. Az 5 millió forintos áfavisszaigénylés kapcsán eddig 11 ezer kérelmet fogadtak be, és 52 milliárd forintot kaptak vissza a magánépítők.
Az építőipar teljesítményének a növekedésével együtt az ágazat súlya is nőtt, és mostanra a GDP 5 százalékát adja, az idei GDP-növekedésből pedig a 25 százalékkal vette ki a részét – mondta el Koji László az ÉVOSZ elnöke. Megnyitó beszédében elmondta, hogy az építőipar idén is jó évet zár, a termelési értéke – a ma kiadott KSH adatok szerint – eléri a 3000 milliárd forintot. 2019-re az ÉVOSZ 12 százalékos termelésnövekedést prognosztizál.
Kiemelte, hogy jelenleg az ágazat 70 ezer dolgozóval többet foglalkoztat, mint a mélypontot jelentő 2013-ban, és a gépesítéssel idén már megjelentek a hatékonysági elemek is. Véleménye szerint 2018 végével lezárul a magyar építőipar extenzív növekedési szakasza, a piac rákényszeríti a sikert megcélzó vállalkozásokat a hatékonyságjavításra.
A további sikerek érdekében szükség van jobb szervezésre, előkészítésre; gépesítésre; a munkaerő továbbképzésére; sokkal inkább előre gyártott termékekkel kell dolgozni. Ezek a folyamatok már el is indultak.
Koji László a kihívások között felvetette, hogy az ágazatban a munkaerő a "könnyebb, lazább" foglalkoztatók felé áramlik, ugyanis a dolgozók jó része azt kedveli, ha a jövedelem egy része a zsebbe megy, oda mennek, ahol laza a munkafegyelem, cserébe elnézik a munkavédelmi hiányosságokat is.
Koji László arról is szólt, hogy a mikrovállalkozások nagy tömege önállóan továbbra sem lesz épes a megfelelő innovációra, az összetettebb építési feladatok elvégzésére, növekedésre ezt továbbképzéssel erősíteni kell.
Azt is kiemelte az ÉVOSZ elnöke, hogy Magyarországon is erősödni fog a lakhatási krízis. Egyre több lakás nincs időbe felújítva, megtörhet a lakásépítések lendülete, tovább növekednek a lakhatás költségei, aminek kezeléséhez további kormányzati közreműködést is várnak.
György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára kiemelte: az építőipar potenciális megrendelés-állománya 2018 elejétől 2023 végéig – az ÉMI számításai szerint – több mint 24 ezer milliárd forintot ér el, ebből 14 ezer milliárd forintnyi várhatóan állami megrendelés lesz (ebben pl. útépítési, vasútépítési projektek, szupergyors internet program, Paks II).
Ezen kívül az építésgazdaságra váró hozzávetőleg 10 ezer milliárd forint magánberuházásból mintegy 2000 milliárdra rúgnak majd a magánlakás- és más lakossági építkezések, és 8000 milliárd forintot jelentenek majd az olyan nagy beruházások, mint például a BMW-gyár, vagy a Samsunk akkumulátorgyárának megépítése.
A kormány célja az életminőség javítása, egyrészt jó minőségű épületek építésével az ország minden részében, városokban és falun egyaránt. Másrészt cél, hogy az építésgazdasági beruházások úgy valósuljanak meg, hogy azokat magyar vállalkozások, magyar munkások építik meg.
Az ITM államtitkára elmondta, hogy 2019-ben újabb 6 milliárd forinttal kívánja támogatni a kormány az építőiparban tevékenykedő magyar vállalkozásokat.
