A vállalkozások elemi érdeke, hogy egy dinamikusan fejlődő városban éljenek, fővárosnak pedig az az érdeke, hogy az itteni cégek a legjobb körülmények között tevékenykedhessenek – mondta egy rendezvényen Nagy Elek, a BKIK elnöke. Ezért is keresi a közös pontokat, az együttműködési lehetőségeket a fővárossal mind a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK), mind az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ), amely az Újvárosházán tartott Dinamikus városfejlesztés című Budapestre fókuszáló konferenciát kezdeményezte.
Koji László, az ÉVOSZ elnöke beszélt az építőipar nemzetgazdasági súlyának növekedéséről, az ágazat megerősödéséről, ugyanakkor felhívta a figyelmet egyes problémákra is, így például az foglalkoztatási helyzetre. Ez éppen a fővárosi beruházásokat sújtja a leginkább, itt kerül a legtöbbe a munkaerő. – Az extenzív bővülés lehetőségei kimerültek Budapesten – fogalmazott. Ezért vidékről próbálnak munkaerőt idehozni a kivitelezők, illetve – az ÉVOSZ közreműködésével is – külföldről hazahívni a szakembereket. Ez sarkalatos kérdés, hiszen Budapest részesedése a teljes hazai építési piacon csaknem 30 százalék. Ez az arány a közeljövő beruházásainál is hasonlóan alakul, hiszen az építőipar 2018 és 2023 közötti 25 ezer milliárd forintos megrendelésállományából 7500 milliárd forintot tesznek ki a budapesti fejlesztések.
A lakásépítésekkel kapcsolatban figyelmeztetett, hogy az építési engedélyek csökkenése azt jelenti, hogy 1-2 év múlva ennyivel kevesebb lakás fog felépülni, tehát most kellene tenni valamit ez ellen. Az ÉVOSZ – más szakmai szervezetekhez hasonlóan – fontosnak tartja, hogy ne csak gyermekvállaláshoz kötött támogatások legyenek, hiszen a lakásállomány minőségi javítása sokkal szélesebb népességet érint. Sikerként emelte ki a 2020. január 1-től a kistelepülések lakosai számára bejelentett felújítási áfavisszaigénylés lehetőségét. Koji László ugyanakkor annak is hangot adott, hogy ilyen jellegű segítségre Budapesten is nagy szükség lenne, hiszen a fővárosi lakások 60 százalékához évtizedek óta nem nyúlt senki érdemben.
Budapest jó irányba fejlődik, amit Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes azzal illusztrált, hogy a magyar főváros a világ 140 meghatározó városának életminőségéről készülő Economist Intelligence Unit felmérése szerint a 2010-es 55. helyről 2018-ra a 34. helyre lépett elő. A további fejlesztések a főváros hosszú távú fejlesztési tervében vannak lefektetve. Ennek egyik fontos elve, hogy a beépített területek növelése helyett a városszerkezetet megújító fejlesztések jöjjenek létre.
Fejlesztők több budapesti projektet is bemutattak, pl. Puskás Stadion, Biodom, a Dél-Buda Városközpont lehetséges fejlesztései, illetve a FŐTÁV hálózatának kiterjesztése.
