A fiatal családalapítóknak a legnehezebb

2018.10.29. Írta:

Legkevésbé a lakások méretében van különbség a szegény és jómódú háztartások között. Sokkal markánsabb az eltérés, ha a lakhatás minőségét és a lakásra költött jövedelem nagyságát elemezzük.

A gazdagok otthonai nem nagyobbak, hanem jobb helyen vannak, szebbek és kényelmesebbek. A szegények lakása sem kisebb, hanem nincs benne korszerű fűtés és messze van mindentől – írja az Összkép a legfrissebb lakáshelyzet-elemzésben.

A legtöbbet nem a lakásméret, hanem az ingatlan elhelyezkedése, állapota, a benne élőkre jutó tér nagysága, vagy a karbantartásra, korszerűsítésre, rezsire költött összeg nagysága árul el a lakóminőségről.

A KSH adatait elemző írás egyik legsúlyosabb megállapítása, hogy „a lakáshoz kapcsolódó kiadások egyébként leginkább a 25 éves koruk előtt önállósodókat sújtják – még a nyugdíjasokénál is kevesebb jut egy hónapra, és lakhatási kiadásaikat erősen megdobja a lakbér – ők még a lakásszerzés nagy kalandja előtt állnak. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy nem csak azért kezdenek későn önálló életbe a fiatalok, mert élvezik a mama-hotelt, hanem azért is mert így olcsóbb a családnak.”

A cikk rámutat arra is, hogy a statisztikai adatok szerint hét háztartásból mindössze egy él bérelt lakásában. Ez kevesebb mint fele az EU-s átlagnak, a régiós országokban is gyakoribbak a bérlakások. Ennek három fő oka van:
- a rendszerváltáskor az önkormányzati bérlakásokat a piaci ár töredékéért vásárolhatták meg az ott lakók;
- az üzletileg legálisan is működőképes, hosszú távon is kényelmes körülményeket kínáló bérlakások csak a prémium kategóriában vonzzák a befektetőket;
- a magyar életstratégia szerint az egyik legfontosabb cél – a családi biztonság – záloga a saját lakás. Ezért dolgoznak a családok, ezeket a törekvéseket segíti a mindenkori lakáspolitika.

További adatok, érdekes információk az Összkép cikkében.

 

Megjelent: 1854 alkalommal Utoljára frissítve: 2018. november 05., hétfő 11:40

Blog archivum