Párdi Zsófia / igylakunk.hu

2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kell lennie az EU-ban

2024.03.13. Írta:

Tegnap az Európai Parlament hivatalosan is elfogadta az épületek energiafogyasztásának és kibocsátásának további csökkentését elősegítő szabályokról szóló javaslatokat. Eszerint 2030-tól minden új épületnek - a köztulajdonban lévőknek 2028-tól - kibocsátásmentesnek kellene lennie, 2040-re pedig az összes fosszilis tüzelőanyaggal működő kazánt le kellene cserélni.

Az Európai Bizottság adatai szerint az Európai Unión belüli energiafogyasztás 40 százaléka, az üvegházhatásúgáz-kibocsátásnak pedig 36 százaléka írható az épületek számlájára.

A Parlament közleménye szerint az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv felülvizsgálatának célja, hogy 2030-ra jelentős mértékben csökkenjen az uniós épületállomány üvegházhatásúgáz-kibocsátása és energiafogyasztása, 2050-re pedig már egyáltalán ne terheljék a környezetet az épületek. A most elfogadott intézkedéseknek továbbá az is a célja, hogy a tagállamokban még több épületet újítsanak fel az energiát legrosszabbul hasznosítók közül, és az energiahatékonysággal kapcsolatos adatok cseréje is javulni fog a felülvizsgálatnak köszönhetően.

Kibocsátáscsökkentési célértékek

2030-tól minden új épületnek kibocsátásmentesnek kellene lennie. Ez a követelmény a közhatóságok tulajdonában álló, illetve az általuk használt vagy fenntartott új épületekre már 2028-tól érvényes lesz. A tagállamok ennek teljesítéséhez a teljes életciklusra vonatkozó globális felmelegedési potenciált (GWP) vehetik majd alapul, így tehát az építkezéshez felhasznált termékek gyártásával, beépítésével, bontásával és ártalmatlanításával járó üvegházhatásúgáz-kibocsátással is számolniuk kell.

A lakóépületek esetében olyan intézkedéseket kell életbe léptetniük a tagállamoknak, amelyekkel 2030-ra legalább 16 százalékkal, 2035-re pedig legalább 20–22 százalékkal tudják csökkenteni a természetben közvetlenül előforduló primer energiaforrások átlagos fogyasztását.

Ami a legrosszabb energiahatékonyságú, nem lakáscélú épületállományt illeti, minimumkövetelmények révén kell gondoskodni arról, hogy 2030-ra 16 százalékuk, 2033-ra pedig 26 százalékuk fel legyen újítva.

A már meglévő középületekre és a nem lakáscélú épületekre fokozatosan napelemeket kell telepíteni, amennyiben ez műszakilag, gazdaságilag és funkcionálisan megvalósítható. Az összes új lakóépületet pedig 2030-ra el kell látni napenergiát hasznosító berendezésekkel.

A tagállamoknak lépéseket kell tenniük a fűtési rendszerek dekarbonizációja érdekében, többek között a fűtéshez és hűtéshez használt fosszilis tüzelőanyagok fokozatos kivezetésével. A cél az, hogy 2040-re egyetlen fosszilis tüzelőanyaggal működő kazán se legyen üzemben. 2025-től kezdődően a tagállamok nem nyújthatnak támogatást fosszilis tüzelőanyaggal működő önálló kazánok telepítéséhez. A pénzügyi ösztönzők tilalma nem vonatkozik a hibrid fűtési rendszerekre, amelyek a kazánt például naphőenergia-berendezéssel vagy hőszivattyúval kombinálják.

Az új szabályok hatálya nem terjed ki a mezőgazdasági és műemlékvédelmi épületekre. Az uniós tagországok emellett mentességet adhatnak a követelmények teljesítése alól a különleges építészeti vagy történeti értékük miatt hivatalosan védett épületeknek, az időszakosan vagy ideiglenesen használt épületeknek, valamint a templomoknak és más imahelyeknek.

"Ez a jogszabály segít csökkenteni az energiaszámlákat és az energiaszegénység alapvető okait, miközben több ezer magas színvonalú, helyi munkahelyet teremt az egész EU-ban. Az európai üvegházhatásúgáz-kibocsátás 36 százalékát kezeli, és az európai zöld megállapodásnak egy fontos pillérét képezi" - fogalmazott Ciarán Cuffe, az ír zöldpárti EP-képviselő.

A most elfogadott szabályozás a lakóépületek energiahatékony korszerűsítését lépésenként teszi lehetővé, ellentétben az eredeti, sokak által támadott koncepcióval, amely kötelezővé tette volna az energiahatékonysági felújítást, ezzel a lakástulajdonosokat magas, esetleg megfizethetetlen költségekkel megterhelve - derül ki az Euronewnak nyilatkozó Cuffe szavaiból.

Az sem mellékes szempont, hogy az épületek éves energetikai felújítási ütemének megduplázódása rengeteg munkahelyet is teremtene a tagállamokban.

Az irányelvet a képviselők 370 szavazattal, 199 ellenében és 46 tartózkodás mellett fogadták el. Most a Tanács hivatalos jóváhagyására van szükség ahhoz, hogy a jogszabály életbe léphessen.

Előzményként 2021. december 15-én az „Irány az 55%!” klímavédelmi csomag részeként jogalkotási javaslatot fogadott el az épületek energiahatékonyságáról szóló irányelv átdolgozására. A 2021 júliusában elfogadott európai klímarendelet pedig jogilag kötelezővé tette mind a 2030-as, mind a 2050-es célértékek elérését.

Az elfogadott szöveg itt olvasható (2024.03.12.)

Forrás: Európai Parlament, Euronews

 

Megjelent: 227 alkalommal Utoljára frissítve: 2024. március 14., csütörtök 08:58

Blog archivum